Hírek

Nagy-Britannia a csúcson - A nemzetközi ökölvívás 2012-ben

Nagy-Britannia a csúcson - A nemzetközi ökölvívás 2012-ben
Az ökölvívó sport ismét elérkezett egy olimpiai ciklus végére, Londonban egy újabb fejezetet zárt a bokszvilág, de nincs egy perc megállás sem, a visszaszámlálás Rióig már elkezdődött.
A hagyományos nagyhatalmak mellett - Kuba, Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán - a londoni olimpia házigazdája, Nagy-Britannia alaposan felnőtt a magasra tett elvárásokhoz, versenyzőik minden világversenyen nyertek aranyérmet, nemcsak a hazai ötkarikás játékokon, ahol egyébként megnyerték a csapatversenyt.Ismét bebizonyosodott, hogy a londoni olimpiai ciklusra, 2009. január elsejével bevezetett AIBA szabálymódosítás a mérkőzések menetidejét tekintve mindenképpen sikeres volt. A nemzetközi szövetség az elmúlt három évben visszatért a régi modellre, a háromszor három perces menetekre a felnőttek mezőnyében, míg 2010-ben az ifjúságiak között is bevezette ugyanezt az időtartamot. Az AIBA további szabálymódosításokat tervez annak érdekében, hogy minél több versenyzőt tarthasson meg a zászlaja alatt, valamint minél népszerűbbé tegye a sportágat a fiatalok körében is.
Az AIBA 2010. novemberében indította útjára a World Series of Boxing (WSB) sorozatot, amely félprofi versenyzési lehetőséget biztosít a nemzetközi szövetség égisze alatt az ökölvívóknak, és a franchise alapon működő rendszer bizonyította létjogosultságát. Az első WSB évad győztese az azeri Baku Fires csapata, míg 2012-ben a második sorozat aranyérmese a Szellő Imrét és Varga Miklóst soraiban tudó Milano Thunder együttese lett. Az AIBA készen áll új, immáron profi sorozata, az APB elindítására is, amely várhatóan a riói olimpiai ciklus első évében kerülhet elsőként az érdeklődés középpontjába.

Magyarország annak ellenére aktív szereplője volt a világ ökölvívóéletének 2012-ben is, hogy hazánk az év utolsó nagy eseményén, a jereváni ifjúsági világbajnokságon biztonsági okokból nem tudott részt venni. A nagyhatalmak mögötti közvetlen helyünket egyre nehezebb megőrizni a nemzetközi mezőny kiegyensúlyozottsága miatt, valamint olyan új gyújtópontok jelentek meg a boksz világtérképén, mint India, Kína, Japán, Mongólia, Brazília, Puerto Rico, Ecuador és Tádzsikisztán. A 2012-es esztendő első kiemelkedő nemzetközi ökölvívó eseménye ismét a debreceni Bocskai emlékverseny volt, amely Európa egyik legerősebb férfi tornájává nőtte ki magát 2009 óta. Hazánk mellett Oroszország, Üzbegisztán, Kína, Dél-Korea, Anglia, Azerbajdzsán, Mauritius, Marokkó, Lengyelország és Moldova is a legjobbjaival szerepelt Debrecenben, ahol a hiányzók ellenére nem teljes magyar válogatott Bacskai Balázs és Darmos József révén két aranyérmet szerzett. Március közepén megkezdődtek a regionális olimpiai kvalifikációs versenyek is, amelyeknek első megmérettetése Ausztráliában, Canberra városában zajlott az óceániai régiónak. A kontinensen egyértelműen Ausztráliáé a vezető szerep, de nagyon ritkán fordult elő korábban hogy minden kategóriában ők nyerjenek. Ezúttal viszont ez történt, és sem a hagyományosan erős versenyzőkkel rendelkező Új-Zéland, sem Tonga, sem Pápua Új-Guinea nem tudott aranyérmet és ezzel kvótát szerezni.

Április elején a kazah fővárosban zajlott az Ázsiai Olimpiai Kvalifikációs Torna, amelyen 28 nemzet több mint 130 versenyzője vett részt. Három kazah és kínai aranyérme mellett India szerzett kettőt, míg az üzbégek és az irániak egyet-egyet. Ami az ázsiai férfi kvóták elosztását illette, végül Kazahsztán kilenc, India hét, Kína és Üzbegisztán hat-hat kvalifikációs helyet szerzett Londonra, de első alkalommal Jordánia is felkerült a boksztérképre egy kvótával. Figyelemre méltó volt Japán, Mongólia, Türkmenisztán, Irán, Irak és Tádzsikisztán versenyzőinek komoly fejlődése, és felkészültsége.
Magyarország számára a legfontosabb esemény a harmadik volt az időrendi sorban, az AIBA Európai Olimpiai Kvalifikációs Torna, amelyre a Fekete-tenger partján a törökországi Trabzonban került sor. A közel kétszáz versenyző részvételével lebonyolított eseményen a házigazda törökök minden előzetes várakozást felülmúlva négy aranyérmet zsebeltek be, míg Franciaország, Ukrajna, Litvánia, Írország, Bulgária és Oroszország egy első helyezéssel térhetett haza Trabzonból. Az európai régióból a férfi kvóták összesítése után Azerbajdzsán, Olaszország, Nagy-Britannia, Oroszország és Ukrajna zárt az élen egyaránt hét-hét megszerzett kvalifikációs hellyel. Magyarország újabb kvótát Trabzonban nem szerzett, de a három korábbi kvótával hazánk így is az európai Top10-be került. A kvalifikációs rendszer nehézségét mutatja, hogy olyan klasszisok, mint az írek szupertehetsége, a 17 évesen Európa-bajnok Joseph Ward, valamint a korábbi világbajnok orosz Albert Szelimov és honfitársa, a kontinenselső Makszim Koptyakov sem tudott kvótát szerezni Londonra.



A nagy kontinensek közül az afrikai régió vetélkedése számít minőségileg a leggyengébbnek, de ezúttal itt is hatalmas, 154 fős mezőny gyűlt össze a kvóták reményében. A verseny előtt az afrikai kvóták közül mindössze kettő kelt el, így nagy versengés alakult ki a megmaradt nagyszámú kvalifikációs helyekért. Marokkó gyönyörű városa, Casablanca volt a verseny helyszíne, és ennek megfelelően a házigazdák öt aranyérmet szereztek, míg Algéria és Tunézia kettő-kettő, valamint Botswana egy első helyezéssel zárta a viadalt. Összességében az észak-afrikai nemzetek dominanciája mellett Kamerun, Ghána, Nigéria, Mauritius, Kenya és Namíbia ökölvívói teljesítettek magasabb szinten, és szereztek több kvótát.Az utolsó férfi kvótaszerző verseny az amerikai kontinens vetélkedése volt, amelyre Rio de Janeiro városában került sor. A viadalra a régió minden pontjáról összesen 172 versenyző sereglett össze, és a minőség jegyében telt a nyolcnapos verseny. Az Egyesült Államok három aranyérmet szerzett, míg Puerto Rico egy rendkívül fiatal, és tehetséges tinédzsercsapattal szintén hasonló eredményt ért el. A házigazda brazilok, a kubaiak, az ecuadoriak, és a mexikóiak egy-egy első helyezéssel utazhattak haza. A kvalifikációs rendszer áldozata lett a kubaiak olimpiai ezüstérmese Emilio Correa (75 kg) és a karibi boksznagyhatalom másik veteránja, Arisnoide Despaigne (69 kg) is.

Május második felében került sor a női világbajnokságra, amely első alkalommal egyben kvalifikációs verseny is volt a londoni játékokra. A hölgyek három súlycsoportban mérkőzhettek a kvótákért, míg további hét kategóriában a világbajnoki érmekért. A több mint háromszáz résztvevő közül a mezőny fele az olimpiai kategóriákban próbált szerencsét, így a másik hét kategóriában relatíve könnyebb volt eredményt elérni.
A kínai Zsen Can-can (51 kg), az ír Katie Taylor (60 kg), valamint az angol Savannah Marshall (75 kg) szerezte meg az olimpiai súlycsoportok aranyérmeit Csinhuangdao városában. Az oroszok kilenc érmet szereztek a világbajnokságon, de ezek között csak egyetlen első helyezés akadt, míg a házigazda kínaiak három aranyéremmel nyerték meg az éremtáblázatot. A hagyományosan erős női csapattal rendelkező amerikaiak, ukránok, és észak-koreaiak is szereztek egy-egy aranyérmet, míg a Fülöp-szigetek Josie Gabuco (48 kg) révén első világbajnoki címének tapsolhatott. A világbajnokságon 24 versenyző szerzett olimpiai kvótát, majd további 12 hölgyet hívott meg az AIBA a londoni olimpiára világranglista helyezése alapján, de Magyarországnak nem jutott kvalifikációs hely.A londoni játékok előtti utolsó nagy nemzetközi esemény a szófiai Junior Európa-bajnokság volt, amelyen elképesztően nagy számú versenyző, 245 ifjú tehetség vett részt. Ez az 1996-1997-es korosztály kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis ez a csoport alkotja majd a következő 2014-es nancsingi ifjúsági olimpiai játékok mezőnyének gerincét. Szófiában a tizenhárom súlycsoportból hetet Oroszország nyert meg, míg Ukrajna kettő, Azerbajdzsán, Bulgária, Fehéroroszország és Törökország egy-egy aranyérmet gyűjtött be. A korosztály kiemelkedő európai klasszisai közé tartozik az orosz Timur Pirdamov (50 kg), az ukrán Viktor Petrov (54 kg), és a bolgár Blagoj Najdenov (80 kg).

Az egész ciklus legfontosabb eseményére elég sokat kellett várnunk, de a londoni olimpiai játékok küzdelmei bizonyították az ökölvívásnak nemcsak helye van a hivatalos programban, de a történelmi hagyományok mellett komoly jövője is lehet. A 286 kvótát szerzett versenyző alaposan felkészült a játékokra, alig dőlt el mérkőzés a záró gong előtt. A történelmi jelentőségű hölgyek olimpiai versenyében a legkisebbek között a várakozásoknak megfelelően a brit Nicola Adams (51 kg) visszavágott a kínai Zsen Can-cannak a három hónappal korábbi vereségért. A négyszeres világbajnok ír Katie Taylor (60 kg) és az orosz Szofija Ocsigava ezúttal is női verseny két legjobbjának bizonyult, kettejük különcsatájában ismét az ír bizonyult jobbnak. Idén februárban robbant be a nemzetközi élvonalba a 17 esztendős amerikai Claressa Shields, aki azóta titkos favoritnak számított. Az orosz Nagyezsda Torlopova elleni döntőben nem hagyta a sajtot kiénekelni a szájából, és megérdemelten lett minden idők egyik legfiatalabb ökölvívó olimpiai bajnoka.

A férfiaknál klasszisok sora állhatott fel a dobogó legfelső fokára, közülük a kínai Cou Si-ming (49 kg) és az ukrán Vaszil Lomacsenko (60 kg) megvédte Pekingben megszerzett olimpiai bajnoki címét. A 31 esztendős kínai ökölvívóra alaposan ráijesztett a thaiföldi Kaew Pongprayoon a döntőben, míg ezzel szemben Lomacsenko az egyik legsimább döntőben könnyedén múlta felül a dél-koreai Han Szun Csult. Honfitársa, a nehézsúlyú Olekszandr Uszik (91 kg) is hozta a papírformát, így Ukrajna két olimpiai aranyéremmel a tarsolyában térhetett haza.
Két első helyezést szerzett Londonban a kubai csapat is, ezúttal az ihletett formában bokszoló milánói világbajnok Roniel Iglesias (64 kg), valamint a játékok legfiatalabb férfi győztese, a 18 éves Robeisy Ramirez (52 kg) állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. A kubai tinédzser egy másik ifjú titánt, a mongol Tugstsogt Nyambayart győzte le a fináléban egy szoros meccsen, míg Iglesias az ukrán Gyenyisz Berincsiket múlta felül.A házigazdáknak is két aranyérem jutott Londonban a hazai közönség előtt, Luke Campbell (56 kg) már 2008-ban is Európa-bajnok volt, míg honfitársa a szupernehézsúlyban diadalmaskodó Anthony Joshua (+91 kg) csak akkor ismerkedett meg a sportággal. A roppant céltudatos Campbell az ír John Joseph Nevin, míg az őstehetség Joshua az olaszok veteránját, Roberto Cammarellét múlta felül a döntőben.
Immáron hagyománnyá válik, hogy a váltósúlyban kazah győztest avatnak az olimpián, nem volt ez másként Londonban sem. A kétszeres világbajnok Szerik Szapijev (69 kg) nem szakította meg honfitársai szériáját, és nemcsak könnyed győzelmeivel tűnt ki az olimpiai mezőnyből, de a legjobb versenyzőnek járó Val Barker-díjat is begyűjtötte Londonban.

A japán ökölvívás hihetetlen fejlődésen ment keresztül, amióta Akira Jamane a szövetség elnöke. Ennek csúcspontját Rjota Murata aranyérme jelentette a középsúlyban, amelyet kiváló hajrával szerzett meg a korábban Harcsa Zoltánt legyőző brazil Esquiva Falcao Florentino ellenében. A férfi mezőnyben Oroszország sem maradt aranyérem nélkül, a világbajnok Jegor Mehoncev (81 kg) segédpontokkal győzte le a döntőben a kazah Adilbek Nijazimbetovot.
Érdekességképpen kitekintünk néhány ország olimpiai felkészülésére, elsőként kezdjük a következő olimpiai játékok házigazdájával. Brazília a britek sheffieldi edzőtáborában vett részt az ötkarikás esemény előtt, és nemcsak a kvótát szerzett tíz versenyzőjüket utaztatták el akklimatizálódni Londonhoz nem messze, hanem további kilenc rendkívül tehetséges 18-21 éves versenyzőt is, akik a hazai olimpiára már odaérhetnek a világelit közelébe. Brazília egyedülálló módon három érmet szerzett Londonban, és várhatóan három és fél év múlva a legfényesebb medáliából is jut majd a dél-amerikai országnak.
A tavalyi világbajnokságon remekül szereplő azeriekkel együtt készült fel a bolgárok négy londoni kvótása, és ebbe az edzőtáborba az egyik legkiemelkedőbb ökölvívó nemzet, az ukránok is bekapcsolódtak. A londoni olimpiai játékokon az ukránok két aranyéremmel zártak, míg az azeriek két bronzéremmel vétették magukat észre, és a bolgárok is hosszú idő után ismét szereztek egy medáliát, amely a közös felkészülés sikerét bizonyítja.

Az indiai válogatott Írországban vendégeskedett három hetet júniusban, amelynek legfőbb célja az akklimatizáció volt a londoni olimpia előtt a melegebb éghajlathoz szokott dél-ázsiai versenyzőknek, mindamellett az írek és az indiaiak is rendszeresen a legjobb tízbe jutnak a nemzetek rangsorában, így két roppant erős csapat segítette egymást a felkészülésben.
Franciaországban immáron hagyomány, hogy egy Bugeat nevű kisvárosban készül fel a nemzeti válogatott több más ország képviselőivel egyaránt. Tavaly a bakui világbajnokság előtt tizenegy ország utazott el a francia kisvárosba és kesztyűzött közösen, ez alkalommal a házigazdák mellett az algériaiak, a spanyolok, a svédek, a dominikaiak és a németek is jelen voltak az edzőtáborban. Az olimpiát követően egy hét szünet után beindult a nemzetközi versenyek nagy dömpingje, és az utolsó világeseményt a jereváni AIBA Ifjúsági Világbajnokság jelentette, amelyen Magyarország ugyan biztonsági okokból nem vehetett részt, de 69 nemzet 367 versenyzője elutazott a Kaukázusba. A nagyhatalmak, Anglia, Oroszország, és Kuba dominanciája mellett Kína ebben a korosztályban szerzett első arany-, valamint Guatemala ezüstérmét kell kiemelnünk, mint történelmi eseményt.Az év utolsó kontinentális versenyét a kalinyingrádi U22-es korosztály számára első alkalommal kiírt Európa-bajnokság jelentette. A későn meghirdetett eseményre így is 139 versenyző utazott el az oroszországi városba, amelyen a házigazdák tehetségei hat aranyérmet gyűjtöttek be, míg Ukrajna, Azerbajdzsán, Írország és Örményország egy-egy első helyezést ünnepelhetett. A magyar delegáció három pontszerző ötödik helyezést szerzett két legjobbjának távollétében. A litvánok klasszisa és olimpiai bronzérmese, Evaldas Petrauskas is tiszteletét tette a versenyen, de ezúttal a fináléban vereséget szenvedett.Jelenlegi lemaradásunk a világ él-, és középmezőnyétől alacsony versenyzői létszámunkban is keresendő, de ez javuló tendenciát mutat hazánkban.

A teljesség igénye nélkül Németországban 60 ezer, Kazahsztánban 17 ezer, Kubában közel 15 ezer, Ausztráliában 12 ezer, míg Írországban több mint hétezren bokszolnak versenyszerűen, de Algériában, Irakban és Afganisztánban is sokszorosa az aktív ökölvívók létszáma a miénkhez képest. Ezek fényében eredményeink kifejezetten figyelemreméltóak, de kemény munkára, és összefogásra van szükség ahhoz, hogy helyünket ne csak megtartsuk.Az AIBA az év legjobbjainak járó díjat is átadta néhány héttel ezelőtt a jereváni ifjúsági világbajnokság alatt, és ezen a legjobb férfi ökölvívónak járó díjat az ukránok olimpiai bajnok nehézsúlyú klasszisa, Olekszandr Uszik kapta meg. A legjobb női versenyző az írek immáron négyszeres világbajnoka és londoni győztese Katie Taylor, az év edzője a várakozásoknak megfelelően a brit szövetségi kapitány David Alloway lett, míg a legjobb bírónak ismét az ír Patrick Gallaghert választották meg.

Munkatársunktól
Fotók: Shunya Seri; Kincses Margit; MÖSZ  archív
A Magyar ökölvívásról írt összefoglalót a holnap tesszük fel weblapunkra!



Forrás: Boxing.hu




Partnereink

Partnereink