Beyer - Kessler címegyesítés szombaton
Igencsak ritka, hogy egy súlycsoport mind a négy világbajnoki övét egy napon láthassák a boxrajongók, főleg, ha azok nem egy bokszoló birtokában vannak. Október közepén azonban -sajnos párhuzamosan- Európa két pontján mind a négy világbajnoki cím sorsáról dönteni fognak. A manchesteri MEN Arenában az IBF és WBO övek, míg Koppenhágában a WBC és WBA címek kerülnek terítékre, de jelen írásban csak ez utóbbivan foglalkozunk.
Sokakat meglepett az amúgy igencsak óvatos ellenfélválasztásáról is ismert Sauerland istálló döntése, hogy sokáig dédelgetett -és védett- bajnokukat, Markus Beyert (34-2-1) összeeresztik a súlycsoport egyik legveszélyesebb bokszolójának tartott, veretlen dánnal, Mikkel Kesslerrel (37-0-0). A következő meglepetés a helyszín volt, hiszen Beyer eddig egyetlen angliai kiruccanástól eltekintve mindig otthon bokszolt, most viszont az oroszlánbarlangban, a koppenhágai Parken arénában, 42,000 fanatikus dán drukker előtt kellene győzelmet aratnia.
Beyert korábban rengetegen támadták vitatott mérkőzései miatt, mivel nem egyszer csak a hazai pályának köszönhette trónon maradását, az utóbbi években azonban számos meggyőző sikerrel próbálta ezeket a rossz emlékű találkozókat feledtetni. 2003-ban előbb Eric Lucas-t "győzte le" megosztott pontozással, majd az őt kétszer is padlóra küldő Danny Greent diszkvalifikálták az első adandó alkalommal két, óriási negatív visszhangot kiváltó mérkőzésen. Később Greent egy visszavágó keretében immáron "tiszta" körülmények között legyőzte, és felülmúlta többek között Omar Sheikát is, így aztán mára már sikerült elfogadtatnia magát, mint hiteles bajnokot a rajongók többségével.
Kessler karrierje ezzel szemben töretlenül ível felfelé. A még mindig csak 27 éves dán bokszoló a súlycsoport egyik legszínesebb egyénisége, aki nemegyszer bizonyított már a súlycsoport neves bunyósai, például Eric Lucas vagy Anthony Mundine ellenében. A civilben leginkább egy nagymenő ügyvédre hasonlító, a ringben viszont a sok tetoválása és agresszív stílusa miatt igencsak félelmetes dán egészen a WBA cím elhódításáig nehezen talált magának ellenfeleket, mivel kevesen akartak megkockáztatni egy nem túl ismert, de annál veszélyesebb bokszoló elleni mérkőzést. Noha a szakma egyöntetűen a legjobbak közé sorolja őt már jó ideje, az igazi áttörés számára csak 2004 végén jött el, amikor végre világbajnoki övet is a derekára csatolhatott Manny Siaca legyőzését követően.
Kessler számára most itt az újabb nagy lehetőség, ugyanis Beyer számára ez a mérkőzés inkább tűnik egy jól fizető hattyúdalnak a visszavonulás előtt, mint reális esélyt a címegyesítésre. Szakmai oldalról nézve a rutint kivéve minden a dán mellett szól: fizikai erő, gyorsaság, ütőerő, szívósság, ráadásul Beyer ezúttal egyik legnagyobb fegyverére, a hazai közönség buzdítására sem számíthat. A nyugdíj előtt álló, 35 esztendős németnek kisebbfajta csodára lenne szüksége az ifjú titán legyőzésére és abban már csak reménykedhetünk, hogy ezt a csodát majd nem promótere, az utóbbi időben párszor óriási vitákat kiváltó mérkőzéseket összehozó Wilfried Sauerland produkálja.
Sokakat meglepett az amúgy igencsak óvatos ellenfélválasztásáról is ismert Sauerland istálló döntése, hogy sokáig dédelgetett -és védett- bajnokukat, Markus Beyert (34-2-1) összeeresztik a súlycsoport egyik legveszélyesebb bokszolójának tartott, veretlen dánnal, Mikkel Kesslerrel (37-0-0). A következő meglepetés a helyszín volt, hiszen Beyer eddig egyetlen angliai kiruccanástól eltekintve mindig otthon bokszolt, most viszont az oroszlánbarlangban, a koppenhágai Parken arénában, 42,000 fanatikus dán drukker előtt kellene győzelmet aratnia.
Beyert korábban rengetegen támadták vitatott mérkőzései miatt, mivel nem egyszer csak a hazai pályának köszönhette trónon maradását, az utóbbi években azonban számos meggyőző sikerrel próbálta ezeket a rossz emlékű találkozókat feledtetni. 2003-ban előbb Eric Lucas-t "győzte le" megosztott pontozással, majd az őt kétszer is padlóra küldő Danny Greent diszkvalifikálták az első adandó alkalommal két, óriási negatív visszhangot kiváltó mérkőzésen. Később Greent egy visszavágó keretében immáron "tiszta" körülmények között legyőzte, és felülmúlta többek között Omar Sheikát is, így aztán mára már sikerült elfogadtatnia magát, mint hiteles bajnokot a rajongók többségével.
Kessler karrierje ezzel szemben töretlenül ível felfelé. A még mindig csak 27 éves dán bokszoló a súlycsoport egyik legszínesebb egyénisége, aki nemegyszer bizonyított már a súlycsoport neves bunyósai, például Eric Lucas vagy Anthony Mundine ellenében. A civilben leginkább egy nagymenő ügyvédre hasonlító, a ringben viszont a sok tetoválása és agresszív stílusa miatt igencsak félelmetes dán egészen a WBA cím elhódításáig nehezen talált magának ellenfeleket, mivel kevesen akartak megkockáztatni egy nem túl ismert, de annál veszélyesebb bokszoló elleni mérkőzést. Noha a szakma egyöntetűen a legjobbak közé sorolja őt már jó ideje, az igazi áttörés számára csak 2004 végén jött el, amikor végre világbajnoki övet is a derekára csatolhatott Manny Siaca legyőzését követően.
Kessler számára most itt az újabb nagy lehetőség, ugyanis Beyer számára ez a mérkőzés inkább tűnik egy jól fizető hattyúdalnak a visszavonulás előtt, mint reális esélyt a címegyesítésre. Szakmai oldalról nézve a rutint kivéve minden a dán mellett szól: fizikai erő, gyorsaság, ütőerő, szívósság, ráadásul Beyer ezúttal egyik legnagyobb fegyverére, a hazai közönség buzdítására sem számíthat. A nyugdíj előtt álló, 35 esztendős németnek kisebbfajta csodára lenne szüksége az ifjú titán legyőzésére és abban már csak reménykedhetünk, hogy ezt a csodát majd nem promótere, az utóbbi időben párszor óriási vitákat kiváltó mérkőzéseket összehozó Wilfried Sauerland produkálja.
