Augusztus 5-én, Panamavárosban két dél-amerikai ökölvívó lép ringbe a WBA övéért Nagy János súlycsoportjában. Az adok-kapokba előszeretettel belemenő Vicente Mosquera és a romboló erejű Edwin Valero csatája remek találkozónak ígérkezik, de...

A csatát sajnálatos módon beárnyékolhatja egy újabb baleset lehetősége - Valerónak van akkora ütőereje mindkét öklében, hogy bármelyik ellenfelét korházba juttassa, míg korábbi fejsérülése miatt ő maga is az életét kockáztatja minden alkalommal, amikor ringbe lép. Ismerkedjünk meg előbb a fordított alapállású venezuelai ütőgép pályafutásának fordulatos eseményeivel.

Az 1981-es születésű Edwin Valero 12 évesen kezdte el az ökölvívást, s fejvédőben 86-6; 54 KO-s rekordot produkált. Profi karrierjének kezdete előtt azonban súlyos motorbalesetet szenvedett, s egy vérrögöt is el kellett távolítani koponyájából, emiatt veszélybe került további pályafutása. 2002-ben aztán orvosa megállapította, hogy Valero egészséges, így a rendkívüli reménységnek ígérkező venezuelai ütőgép megkezdte profi karrierjét, mely egészen különleges rekordot döntögetett már az első pillanattól: csatáit sorra elsőmenetes KO-kal nyerte! 2004-ben már TV-s meccsen bokszolt volna az USA-ban Oscar De La Hoya egyik gáláján, ekkor azonban robbant a bomba: a kötelező röntgenteszten megbukott, a koponyájában elváltozást fedeztek fel és az Egyesült Államokban azonnal bevonták a licencét. Noha a venezuelai elmondása szerint odahaza már tisztázták az esetet, az USÁ-ban másfél évig nem jutott előbbre az ügy, ezért Valero úgy döntött, hogy Dél-Amerikában illetve más földrészeken folytatja páratlan karrierjét. Kivételes KO-sorozata még februárban, a WBA nagypehelysúlyú kihívói pozíciójáért kiírt találkozón sem szakadt meg, Whyber Garcia is az előző 17 első menetben búcsúzó ellenfél sorsára jutott. Márciusban azonban Genaro Trazancos másfél perccel tovább húzta ki a kezdő felvonásnál, így megszakadt Valero rekorddöntögető sorozata. Mindez azonban mit sem számít ahhoz képest, amit augusztus 5-én Edwin véghezvihet: Vicente Mosquera legyőzésével felülhet a nagypehelysúly egyik trónjára, s mint ahogy azt Nagy János esetében sajnálattal tapasztalhattuk, ez egyáltalán nem könnyű feladat...

A szintén fiatal, 26 éves Mosquera karrierjének legnagyobb részét hazájában, Panamában vívta, a WBA világbajnoki övét azonban a thaiföldi Yodsanan Nanthachaitól az Egyesült Államokban hódította el egy látványos csatában. Az adok-kapokot gyakran vállaló bunyós a tavalyi diadal óta mindössze egyszer védte meg címét a nem túl neves Jose Pablo Estrella ellen nem éppen meggyőző teljesítménnyel, így fel kell kötnie gatyáját, ha saját, panamavárosi közönsége előtt meg akarja szakítani ellenfele veretlenségi sorozatát.


Két dolog is beárnyékolja azonban az augusztusi találkozót. Az egyik maga a csata létrejötte - Valero egy komoly ellenfelet sem győzött még le, mégis kötelező kihívóként bizonyíthat, ami legalábbis furcsa. A másik, ami sokkal fontosabb, természetesen a venezuelai egészsége. Az Egyesült Államok viszonylag szigorú egészségügyi szűrőrendszerén Valero nem jutott át, és ügyét még lehetetlenebb helyzetbe hozta Leavander Johnson tragikus halála a Jesus Chavez elleni meccsén szerzett sérülések következtében. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha Valero 50, vagy akár 500 ütést benyel, akkor biztosan tragédia lesz a vége, azonban a sérülés megsokszorozza annak kockázatát, a jó verekedő Mosquera ráadásul minőségi ugrás ellenfél tekintetében. Persze nem Valero az egyetlen, aki vállalja a kockázatot: a kisebb agyvérzést szenvedett és nemrég visszatérő Joe Mesi mellett pl. Marco Antonio Barrera egy korábbi elváltozás miatt egy fémlappal a koponyájával lép ringbe meccsről meccsre. Nem dolga tehát a cikkírónak megítélni, hogy a venezuelai jól teszi-e, vagy sem, hogy ringbe lép, egy dolog mindenesetre biztos: az augusztus 5-ei találkozó élet vagy halál kérdése mindkét ökölvívó számára!