Profi világbajnoki cím. Az első magyar profi világbajnok Kovács "KO-KO" István volt, majd őt követte Kótai Mihály. Ők viszont úgy jutottak fel a bokszvilág csúcsára, hogy nem megverték az aktuális világbajnokot, hanem egy betöltetlen címért szálltak ringbe egy másik kihívó ellen.

Kovács 2001. január 17-én - egy ma már legendás München-i estén - szerezte meg a Naseem Hamed által "leadott" pehelysúlyú Bokszvilágszervezet (WBO) világbajnoki címet. Ellenfele Antonio "Chelo" Díaz, aki a magyar fiúhoz hasonlóan igen magasan volt sorolva a világszervezet akkori ranglistáján. A küzdelem heroikus volt, de a magyar klasszis - 3000 fanatikus szurkolója előtt - végül ellenfele fölé kerekedett, és a 12. menetben technikai kiütéssel megszerezte hazánk első profi világbajnoki címét. Majdnem napra pontosan két évvel KO-KO címfosztása után a nagyváltósúlyú Kótai Mihály élt a lehetőséggel, és az orosz Akhmed Oligov felett aratott sima győzelmével megszerezte a Bokszvilágalapítvány (WBF) betöltetlen világbajnoki címét. A trófea azért volt szabad, mert brit Richard Williams lemondott róla, és csak az IBO övét tartotta meg.

Erdei Zsolt helyzete viszont klasszikus. Ő egy hivatalban levő uralkodóval bokszolhatott, aki nem mellékesen a súlycsoport "Linear Champion" titulusát is birtokolta. Természetesen mindkét címet az Universum élő legendája, Dariusz Michalczewski legyőzésével szerezte meg Julio Cézar Gonzalez, aki Mexikó "legnehezebb" profi ökölvívó világbajnoka. (Korábban nem volt félnehézsúlyú világbajnoka a boksznagyhatalomnak - a szerk.)

A mérkőzés alakulásáról egy korábbi írásunkban már beszámoltunk. Az egykori amatőr világ- és Európa-bajnok győzelmében természetesen mindenki reménykedett, de nem ő volt az esélyes. Gonzalez ugyanis egy nagyon magasan jegyzett világbajnok volt, akit nem csak Michalczewski legyőzése miatt tartottak sokra.

Zsolt győzelmével óriási érdeklődést váltott ki a bokszvilágban, hiszen, míg mi itthon ölelkezünk, addig a tengerentúli a rajongók egymást kérdezik, hogy mit kell tudni a Gonzelezt leiskolázó magyar fiúról. Honlapunk is néhány óra leforgása alatt több levelet kapott külföldről, mint az utóbbi két hónapban együttvéve.

Merre tovább? Természetesen Zsoltnak előbb pihennie kell, hiszen 8-10 hete folyamatosan, és kőkeményen készült élete eddigi legfontosabb összecsapására. Családját például idén még nem is ölelhette meg, mert a karácsonyt és a szilvesztert is Hamburgban, kőkemény munkával töltötte. Madár tehát pihen, de a menedzserek természetesen addig dolgoznak majd.
Nem akarunk elébe menni a történéseknek, de vélhetően egy itthoni címvédés következhet május-június magasságában. A magyarországi gála kézenfekvő, mert a világbajnok most a legnépszerűbb, így a Budapest Sport Aréna is megtölthető lenne. Az ellenfél vélhetően az argentin Hugo Hernán Garay (19-0-0; 10KO) lenne, aki novemberben Alejandro Lakatus legyőzősével kötelező kihívói státusba került a WBO szervezetnél.

Bárhogy is lesz, Madár a szombat esti győzelmével örökre beírta magát a magyar boksz történelemkönyvébe, és véglegesen kilépett KO-KO árnyékából...