Garai Péter: Sajnálatos módon szombat éjjel bebizonyosodott, hogy a profi ökölvívás leginkább a pénzről szól. Láthattuk napjaink egyik legjobb ökölvívóját, amint -csupán a pénz miatt- bőven az ideális súlycsoportja felett szenvedett egy addig ismeretlen, de nagyon jól felkészült világbajnok ellen. A mérkőzésen én 118-111 arányban Sturmot láttam jobbnak, de sajnos az utolsó menetekben is úgy éreztem, hogy alighanem ki fogják hozni Oscart győztesnek, mivel egy ilyen "malőr" nem akadályozhat meg egy több-tízmillió dolláros meccset. A mérkőzés utáni képek is mindent elárultak, Oscar még véletlenül sem emelte fel a kezét, és arckifejezése is mindent elárult: azon az estén egy addig nevenincs német/bosnyák fiú bizony alaposan elverte.

Sasvári Tamás: Vegyes érzések kavarodnak bennem De La Hoya és Sturm mérkőzésével kapcsolatban. Egyrészt most nekem kéne megmagyarázni, hogyan győzhetett az amerikai sztár, de ebből adódik is, hogy ha valamire keresni kell a magyarázatot, akkor ott valami nem kerek.
Miért nem a német világbajnok győzött, amikor a rajongók szinte egyöntetűen őt látták jobbnak?

Az ütésstatisztikát böngészve egy igen érdekes dolgot lehet felfedezni:

Power Punches
De La Hoya: 130/394
Sturm: 122/235

Power punches - azaz az erős ütések. Ha ez a statisztika helytálló, akkor megvan, hogy miért lehetett De La Hoya győzelmét kihozni. Emlékezzünk a Shane Mosley - De La Hoya második meccsére! Ott Mosley teljesítménye kizárólag az erős ütések számában közelítette meg vetélytársáét, másban, például a jab-ek tekintetében nem. Akkor most mi van, ennyire nem számítanának Sturm feltartó balegyenesei? Ennyire "más" az ökölvívás Európában és Amerikában? A kérdésre én nem tudok válaszolni...