KO - amikor minden(ki) eldől
De valójában mit is takarnak a bevezetőben említett szavak? Mi zajlik a leütött bokszoló szervezetében, mikor a padlóra kerül? Nem lényegtelen kérdések ezek, hiszen egy bokszmeccs legdrámaibb, legizgalmasabb momentuma lehet a leütés.
Az ökölvívás oldaláról a kiütés azt jelenti, hogy a bokszoló 10 másodpercen belül nem nyeri vissza teljes harckészültségét (eddig számol a bíró is, kivéve, ha a versenyző előbb felkel a földről és a mérkőzésvezető kérdésére jelzi, hogy kész folytatni a küzdelmet. Ekkor 8-ig tart a számolás!). "Több orvosi kifejezés is használatos, de ezek sem fedik le száz százalékosan a KO fogalmát: az egyik az enyhe agyi trauma, a másik az agyrázkódás."
Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon...
Ha már az agynál tartunk: a legismertebb kiütési pont a fej, ez nem kétséges. Itt is több érzékeny terület van: az állcsúcs, illetve az oldalsó-alsó szára az állkapocsnak, valamint a fül környéke. A kiütés fizikája roppant egyszerű: az ütés hatására "az agyállományon belül gyorsulás jön létre". Egy hasonlattal élve: olyan, mint mikor két autó ütközik. A lassított felvételen jól látszik, hogy a mozgási energia átgyűrűzik az egyik autóról a másikra. Az ökölvívás esetében az egyik autó az ököl, a másik pedig a fej, az ökölről az ütés hatására a mozgási energia átgyűrűzik a fejre. Hogy a probléma bonyolódjon: az agy finom kis "felfüggesztőhidakkal" rögzített a koponyacsonton belül, tehát a fejről áthullámzik a gyorsulás az agyszövetre. És ott elváltozást okoz az idegsejtekben.
De nemcsak az agyon keresztül hozható kiütési állapotba egy bokszoló: a fejen még kritikus pont a fül környéke is. Ugyanis a belsőfülben helyezkedik el az egyensúlyozó szerv, és "ha a fül környékén landol az ütés, akkor ez a nagyon érzékeny szerkentyű megzavarodik, és egy átmeneti, múló egyensúlyzavart vált ki". Ezt könnyű felismerni: a leütött bokszoló, bár magánál van, felkelés után tántorog, összeakadnak a lábai. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben nem agyrázkódásról van szó! Ezt az egyensúlyi szervet egyébként nem csak fül környéki ütéssel lehet megzavarni, akár egy állcsúcsra mért ütéssel is egyensúlyvesztés idézhető elő.
Öld a testet, meghal a fej
Egy testre mért ütéssel is hamarabb be lehet fejezni a mérkőzést. A leggyakoribb KO pont a gyomorszáj tájéka, mert "ezen a területen egy nagy idegköteg vonul végig, mely, ha ütés éri, képes befolyásolni a szívműködést". A gyakorlatban ez úgy történik, hogy az ütés hatására lelassul a szívműködés, vérnyomásesés következik be, és ez ájuláshoz vezethet. De akár a fájdalom miatt is feladni kényszerülhet a mérkőzést a megütött ökölvívó. Szintén kiütési pontnak számít - bár ennek gyakorisága elenyésző - a jobb borda alatti rész (ahol máj található) illetve a bal borda alatti rész (itt a lép van).
Bármilyen furcsa, a nyakon is jegyeznek egy kiütési pontot: a nagy nyaki erekben helyezkedik el egy vérnyomás-szabályozó "golyócska", mely magas vérnyomás esetén relészerűen bekapcsol és csökkenti a szervezetben levő vérnyomást. Ha ezen a ponton ütést kap a bokszoló, a szervezet - tévesen - úgy érzékeli, hogy nyomásnövekedés van, bekapcsolja a "relét", lezuhan a vérnyomás és emberünk máris a padlón találja magát, ájultan.
KO, nem KO... TKO!
A bokszkedvelők jól tudják, hogy direkt KO mellett a profi ökölvívásban használatos a technikai kiütés (TKO) kifejezés is. Fontos, hogy az amatőr bokszban TKO nincsen, ott vagy RSC-t (Referee Stopped the Contest = a bíró leállította a mérkőzést) hirdetnek, vagy RSCH-t (Referee Stopped the Contest Becouse of Head Blow = fejre mért ütés miatt szakította meg a mérkőzést - itt még nem számolnak, de a bíró úgy ítéli meg, hogy az öklöző az ütés következtében nem tudja folytatni a versenyzést). Talán az utóbbi hasonlít leginkább a TKO-hoz.
A profiknál több okból is idő előtt érhet véget egy mérkőzés: sérülés miatt kell leléptetni a bokszolót, esetleg a bíró úgy ítéli meg, hogy a (gyengébb) versenyző egészségének megóvása érdekében be kell szüntetni a találkozót - mindkét esetben TKO a végeredmény.
Leggyakrabban TKO-t mérkőzés közben elszenvedett sérülés okán jelentenek be - érthető tehát, hogy a különböző repedések, duzzanatok orvoslása nagyon fontos. A nyílt sebeket vérzéscsillapító szerekkel kezelik - ezek lényege, hogy összehúzzák az ereket és a bőrt. Ahogy újabb és újabb megoldások jelennek meg a gyógyászatban, rögvest átveszik a ringorvosok is. Természetesen ha túl mély és nagy a seb, ezek is csak ideiglenes megoldást jelentenek, hiszen elég egy ütés, és máris patakzik a vér - ilyenkor szünteti be a mérkőzésvezető az összecsapást. A duzzanatokat a szünetekben "elvasalják", hideg fémmel minél inkább széthúzzák, hogy ne akadályozzák a bokszoló látását, vagy a túl nagy vérömleny ne szakadjon fel egy ütés hatására.
Végezetül egy fontos téveszméről kell lerántani a leplet: nem létezik olyan, hogy valakinek fokozzák, javítják az ütésállóságát. "Az agyat nem lehet arra trenírozni, hogy még jobban és jobban bírja az ütést, nem olyan, mint egy izom, melyet edzeni lehet, hogy egyre nagyobb és nagyobb legyen. Éppen ellenkezőleg: minél több ütést kap az agy, annál sérülékenyebbé válik."
Technikai elemek elsajátításával azonban lehet az ütések romboló hatását csökkenteni: például ha a bokszoló az ütés irányával megegyező irányba mozog el, a találat kisebb kárt tesz benne, mint ha fixen áll, esetleg az ütés irányába mozog (belelép az ütésbe, szoktuk mondani). Ha újra elővesszük az autós hasonlatunkat, könnyű megérteni: adott sebesség mellett kevésbé törik össze két ütköző autó, ha egy irányban haladnak, mint ha az egyik állna, esetleg szembe mennének egymással (frontális ütközés).
A kiütött versenyzők mondták
"Nem érzel fájdalmat. Számomra szeretnivaló érzés volt: olyan, mintha lebegnél." - mondta Floyd Patterson Ingemar Johansson-tól elszenvedett leütéséről
"Valójában nem tudom, mit történt a meccs további részében. Nem tudtam semmit, még azt sem, hol vagyok." - nyilatkozta Joe Louis a Max Schmeling elleni első meccsen elszenvedett első leütésről.
"Nem volt semmi fájdalom, csak a zavarodottság érzése." - így Jack Sharkey miután Primero Carnera kiütötte.
"Mikor leütött, úgy éreztem, akár három hétig is lent maradtam volna."
- James J. Braddock a KO-ról, amit Joe Louis osztott ki neki
(A cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét köszönjük dr. Jákó Péternek )
Az ökölvívás oldaláról a kiütés azt jelenti, hogy a bokszoló 10 másodpercen belül nem nyeri vissza teljes harckészültségét (eddig számol a bíró is, kivéve, ha a versenyző előbb felkel a földről és a mérkőzésvezető kérdésére jelzi, hogy kész folytatni a küzdelmet. Ekkor 8-ig tart a számolás!). "Több orvosi kifejezés is használatos, de ezek sem fedik le száz százalékosan a KO fogalmát: az egyik az enyhe agyi trauma, a másik az agyrázkódás."
Ha már az agynál tartunk: a legismertebb kiütési pont a fej, ez nem kétséges. Itt is több érzékeny terület van: az állcsúcs, illetve az oldalsó-alsó szára az állkapocsnak, valamint a fül környéke. A kiütés fizikája roppant egyszerű: az ütés hatására "az agyállományon belül gyorsulás jön létre". Egy hasonlattal élve: olyan, mint mikor két autó ütközik. A lassított felvételen jól látszik, hogy a mozgási energia átgyűrűzik az egyik autóról a másikra. Az ökölvívás esetében az egyik autó az ököl, a másik pedig a fej, az ökölről az ütés hatására a mozgási energia átgyűrűzik a fejre. Hogy a probléma bonyolódjon: az agy finom kis "felfüggesztőhidakkal" rögzített a koponyacsonton belül, tehát a fejről áthullámzik a gyorsulás az agyszövetre. És ott elváltozást okoz az idegsejtekben.
De nemcsak az agyon keresztül hozható kiütési állapotba egy bokszoló: a fejen még kritikus pont a fül környéke is. Ugyanis a belsőfülben helyezkedik el az egyensúlyozó szerv, és "ha a fül környékén landol az ütés, akkor ez a nagyon érzékeny szerkentyű megzavarodik, és egy átmeneti, múló egyensúlyzavart vált ki". Ezt könnyű felismerni: a leütött bokszoló, bár magánál van, felkelés után tántorog, összeakadnak a lábai. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben nem agyrázkódásról van szó! Ezt az egyensúlyi szervet egyébként nem csak fül környéki ütéssel lehet megzavarni, akár egy állcsúcsra mért ütéssel is egyensúlyvesztés idézhető elő.
Egy testre mért ütéssel is hamarabb be lehet fejezni a mérkőzést. A leggyakoribb KO pont a gyomorszáj tájéka, mert "ezen a területen egy nagy idegköteg vonul végig, mely, ha ütés éri, képes befolyásolni a szívműködést". A gyakorlatban ez úgy történik, hogy az ütés hatására lelassul a szívműködés, vérnyomásesés következik be, és ez ájuláshoz vezethet. De akár a fájdalom miatt is feladni kényszerülhet a mérkőzést a megütött ökölvívó. Szintén kiütési pontnak számít - bár ennek gyakorisága elenyésző - a jobb borda alatti rész (ahol máj található) illetve a bal borda alatti rész (itt a lép van).
Bármilyen furcsa, a nyakon is jegyeznek egy kiütési pontot: a nagy nyaki erekben helyezkedik el egy vérnyomás-szabályozó "golyócska", mely magas vérnyomás esetén relészerűen bekapcsol és csökkenti a szervezetben levő vérnyomást. Ha ezen a ponton ütést kap a bokszoló, a szervezet - tévesen - úgy érzékeli, hogy nyomásnövekedés van, bekapcsolja a "relét", lezuhan a vérnyomás és emberünk máris a padlón találja magát, ájultan.
A bokszkedvelők jól tudják, hogy direkt KO mellett a profi ökölvívásban használatos a technikai kiütés (TKO) kifejezés is. Fontos, hogy az amatőr bokszban TKO nincsen, ott vagy RSC-t (Referee Stopped the Contest = a bíró leállította a mérkőzést) hirdetnek, vagy RSCH-t (Referee Stopped the Contest Becouse of Head Blow = fejre mért ütés miatt szakította meg a mérkőzést - itt még nem számolnak, de a bíró úgy ítéli meg, hogy az öklöző az ütés következtében nem tudja folytatni a versenyzést). Talán az utóbbi hasonlít leginkább a TKO-hoz.
A profiknál több okból is idő előtt érhet véget egy mérkőzés: sérülés miatt kell leléptetni a bokszolót, esetleg a bíró úgy ítéli meg, hogy a (gyengébb) versenyző egészségének megóvása érdekében be kell szüntetni a találkozót - mindkét esetben TKO a végeredmény.
Leggyakrabban TKO-t mérkőzés közben elszenvedett sérülés okán jelentenek be - érthető tehát, hogy a különböző repedések, duzzanatok orvoslása nagyon fontos. A nyílt sebeket vérzéscsillapító szerekkel kezelik - ezek lényege, hogy összehúzzák az ereket és a bőrt. Ahogy újabb és újabb megoldások jelennek meg a gyógyászatban, rögvest átveszik a ringorvosok is. Természetesen ha túl mély és nagy a seb, ezek is csak ideiglenes megoldást jelentenek, hiszen elég egy ütés, és máris patakzik a vér - ilyenkor szünteti be a mérkőzésvezető az összecsapást. A duzzanatokat a szünetekben "elvasalják", hideg fémmel minél inkább széthúzzák, hogy ne akadályozzák a bokszoló látását, vagy a túl nagy vérömleny ne szakadjon fel egy ütés hatására.
Végezetül egy fontos téveszméről kell lerántani a leplet: nem létezik olyan, hogy valakinek fokozzák, javítják az ütésállóságát. "Az agyat nem lehet arra trenírozni, hogy még jobban és jobban bírja az ütést, nem olyan, mint egy izom, melyet edzeni lehet, hogy egyre nagyobb és nagyobb legyen. Éppen ellenkezőleg: minél több ütést kap az agy, annál sérülékenyebbé válik."
Technikai elemek elsajátításával azonban lehet az ütések romboló hatását csökkenteni: például ha a bokszoló az ütés irányával megegyező irányba mozog el, a találat kisebb kárt tesz benne, mint ha fixen áll, esetleg az ütés irányába mozog (belelép az ütésbe, szoktuk mondani). Ha újra elővesszük az autós hasonlatunkat, könnyű megérteni: adott sebesség mellett kevésbé törik össze két ütköző autó, ha egy irányban haladnak, mint ha az egyik állna, esetleg szembe mennének egymással (frontális ütközés).
A kiütött versenyzők mondták
"Nem érzel fájdalmat. Számomra szeretnivaló érzés volt: olyan, mintha lebegnél." - mondta Floyd Patterson Ingemar Johansson-tól elszenvedett leütéséről
"Valójában nem tudom, mit történt a meccs további részében. Nem tudtam semmit, még azt sem, hol vagyok." - nyilatkozta Joe Louis a Max Schmeling elleni első meccsen elszenvedett első leütésről.
"Nem volt semmi fájdalom, csak a zavarodottság érzése." - így Jack Sharkey miután Primero Carnera kiütötte.
"Mikor leütött, úgy éreztem, akár három hétig is lent maradtam volna."
- James J. Braddock a KO-ról, amit Joe Louis osztott ki neki
(A cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét köszönjük dr. Jákó Péternek )
