A ráhangolódás nem volt egyszerű a magyar ökölvívónak, mert már induláshoz készülődvén a hotelben kellett szembesülnie azzal, hogy a szervezők nem helyezték letétbe a szupervisornál a meccspénzét, illetve nem rendezték a világszövetségnek járó jogdíjakat. De nem csak Kovács meccsére vonatkozóan, hanem a másik két WBF bajnoki találkozóval kapcsolatban sem, így az ellenőr és a bokszolók nem vállalták a szereplést. Jó fél óra vita és fenyegetőzés után, miközben az Amerikából érkezett csapat már a taxira várt, ami kivitte volna őket a repülőtérre, a szervezők előkerítették a hiányzó összeget, így a gála pontosan az eredeti terveknek megfelelően kezdődhetett.

A helyszínről kapott beszámoló szerint óriási küzdelem volt a két bokszoló között, Attila kezdett jobban, majd Mwelase átvette a kezdeményezést. Az 5. menetben a magyar bokszolóra számoltak, ám Petrányi Zoltán elmondása szerint nem történt semmi komoly, az IBO egykori világelsője rosszul áll a lábán, megbotlott, amit a mérkőzésvezető leütésnek minősített. A hatodik körben „Vipera” nagyobb sebességre kapcsolt, és keményen elkapta az ellenfelét, aki a kötelekhez szorulva, közel másfél percig komolyabb ellentámadásra nem vállalkozott. Hajszálra volt a TKO győzelem, de nem sikerült befejezni a meccset, sőt, a győztesnek gondolt szituáció közben Kovács belefáradt a saját iramába, és valószínűleg el is törte a jobb kezét. Ez a menet itt megnézhető egy amatőr felvételen >>>

Kovács és Mwelase hatalmasat bokszolt, fej-fej mellett haladtak, vagyis fordulatos volt a mérkőzés, hol az egyikük, hol a másikuk tűnt jobbnak. A 11. menetben viszont Kovács Attila ismét padlóra került, de ezúttal tényleg ütéstől, és meg is volt fogva. A záró szakaszban a magyar bokszoló mindent megpróbált, azonban nem sikerült kiütnie az ellenfelét. A pontozás viszont nem tükrözte a küzdelem valós képét, hisz 118-111, 117-111, 115-112 arányban Mwelase nyerte a WBF nagyváltósúly vb-címét.

„Hihetetlen, hogy a hatodik menetben nem került padlóra az afrikai!” – kezdte az értékelést Petrányi Zoltán. „Volt legalább 3-4 olyan szituáció, amikor Attila közel volt a TKO győzelemhez. Attila úgy érzi, hogy nyert, én sajnos úgy láttam, bár nem pontoztam, hogy szorosan elment a mérkőzés. A pontozás túlzott ugyan, ez egyértelmű, de ezen felül csak annyi volt a hazai pálya, hogy amikor Mwelase bajban volt, a mérkőzésvezető lassabban engedte tovább a küzdelmet. Hatalmas, fordulatos, izgalmas és szoros mérkőzés volt.”

Kovács Attila (25 győzelem – 4 vereség) az éjjel több kórházban járt, hogy megfelelően ellássák jobb kezét. Minden valószínűség szerint a kézközépcsontja törhetett el.