Beszélgetés Kótai Mihállyal a szorítón túli világról - Milyen sportágban próbálnád még ki magad, ha lehetőséget kapnál rá? - A baseball nagyon tetszik. Órákig el tudtam volna nézni a Central Parkban baseballt játszó gyerekeket, amikor edzőtáborban voltam New Yorkban. Sajnos még egyszer sem üthettem labdába. Szerintem tűrhető ütőjátékos lennék. Nagyon tetszik még az amerikai foci, a kosárlabda, és női kézilabda. Ez utóbbi néha elképesztően durva tud lenni. Néha az az érzésem, hogy mi a kötelek között tényleg kesztyűs kézzel simogatjuk egymást, ahhoz képest amit hölgyek művelnek mialatt kapura törnek. - Mivel töltöd a szabadidődet, amikor a felkészülésed lehetővé teszi, hogy pihenjél és ne csak a soron következő meccsedre koncentrálj? - Profi pályafutásom első tizennégy hónapja alatt tizennégyszer bokszoltam, így túl sok fejtörést ez a kérdés eddig nem okozott. Nagyon kevés az idő, amit az edzőtermen kívül tölthetek, szóval nem is tudom. Mindenekelőtt a feleségemmel, Judittal kívánom együtt tölteni az időt. Nem fontos hová megyünk, csak legyünk együtt! Régi hobbim a labdarúgás. Szeretem nézni és csinálni is, de az edzőm és a menedzserem haja ilyenkor égnek áll, erről hallani sem akarnak, mert félnek, hogy megsérülök. - Az ökölvívás miatt még az esküvőtök utáni mézeshetekről is le kellett mondanotok? - Ez így csak félig igaz. Amikor határoztunk az esküvőnk időpontjáról, még csak érlelődött bennem a terv, hogy a profi öklözők táborába lépjek. Azután az események felgyorsultak, rövid időn belül kellett döntenem a folytatásról. Véletlenül történt úgy, hogy 2000. október 7-én szombaton megesküdtünk Egerben, hétfőn pedig már Lengyelországba kellett utaznom edzőtáborba, napokkal később pedig megszereztem profi pályafutásom első kiütéses győzelmét. A nászútra csak hónapokkal később került sor, júliusban Londonban töltöttünk négy napot. Klubom, a Polish Boxing Promotion jóvoltából kaptunk két jegyet a Madonna koncertre. A két belépő majdnem annyiba került, mint a négy napos turistaút. - Hol élnél a világban, ha lehetőséget kapnál a választásra? - Hát, most sorolhatnám a szebbnél szebb tájakat, de őszintén szeretnék válaszolni, így nem ezt teszem. Vidéken születtem, és mind a mai napig visszavágyom oda. Megszoktam a városi életet, de igazából valahol vidéken érezném magamat jól a bőrömben. Legyen az Rakamaz, ahol születtem, vagy egy másik barátságos vidéki település, esetleg kisváros. A városok közül talán Egerben tudnám elképzelni az életünket, a feleségem ott született. Szerintem Eger az egyik legszebb magyar város. - Mi a beceneved? - Misinek hívnak a társaim és a barátaim. A lengyelek néha Misunak szólítanak. - Sokat köszönhetsz a véletlennek? - Nagyon sokat. Sokszor fordult elő velem, hogy elkeseredtem és szerettem volna a szögre akasztani a kesztyűimet, de véletlenül mindig történt valami és kijutottam a hullámvölgyből. Lehetett az egy apróság, olyasmi amit más észre sem vett volna, nekem mégis reményt adott. Egy őszinte szó, egy gesztus, egy mosoly, egy segítő kéz - néha ezeken áll vagy bukik minden. Befolyásolni képes edzéseket, meccseket, tehát egy pályafutás fontos történéseit. - Követed a divatot? - Ha valami divatos, de nem áll jól, akkor azt hanyagolom. A méreteim miatt különben is sok gondom van. Öltönyt kizárólag készíttetni tudok. A szabók csak a fejüket csóválják, amikor körüljárnak a mérőszalaggal, mivel a derekam nyolcvanas, a mellbőségem pedig körülbelül száztízes. Ráadásul ha felszedek egy kis súlyfelesleget, akkor az a hátamra és a vállaimra rakódik. - Féken kell tartanod az étvágyadat? - Nem hiszem. Ha esetleg elszalad a súlyom, akkor sem vagyok több 73 kilogrammnál. Edzés után általában 70 kilogramm szoktam lenni. Szerencsére a fogyasztás miatt nem kell sokat gyötrődnöm. - Szeretsz gyorsan vezetni? - Nem jellemző rám. Erről meggyőződhettél te magad is nemrégiben. Autót vezetni viszont nagyon szeretek. Jogosítvány 1994-ben szereztem, saját autóval azonban nem régóta büszkélkedhetek. Vigyázok magamra és a többiek testi épségére is. Elvégre nem a szorítóban vagyok. - Van valamilyen káros szenvedélyed? - Talán a kóla az egyedüli. Alkoholt egyáltalán nem iszom, legfeljebb kivételes alkalomkor. A cigarettázni nem szoktam. - De egy győzelemmel záruló címmérkőzés után nyilván nem utasítasz majd vissza egy whisky-t, esetleg egy jó szivarral? - Remélem, már nem kell túl sokáig várni arra, hogy ebbe a kísértésbe essek. Maradjunk annyiban, hogy a hőn áhított győzelem után majd megkóstolom az általad említett dolgokat.