Erdei Zsolt exkluzív
Elsőként azt kérdezném, hogy mi újság veled, ugyanis az átlag emberek, még a bokszrajongók is alig hallhattak rólad azóta, hogy július 29-én a németországi Oberhausenben szó szerint leiskoláztad világbajnoki kihívód, Thomas Ulrichot, aki ráadásul hazai pályán bokszolt?
- Semmi nem változott azóta, azonkívül, hogy felszedtem magamra öt-hat kilót, ami teljesen normális. A mérkőzés után jól kipihentem magam. Általában a felkészülés mindig hosszú időszak, ezért is van szükség a mérkőzés után egy regenerációs időszakra, amikor az ember egy kicsit fölszedhet magára, ellazíthat, hogy újult erővel kezdhesse meg a felkészülést. Úgyhogy most ezt átéltem, ugyanakkor a feleségem babát vár: már egyre közelebb vagyunk ahhoz a bizonyos dátumhoz, amikor a gyermek születnie kellene. Továbbá építkezünk, s ez nagyon sok energiát elvesz, mert nagyon oda kell erre figyelni, állandó ott kell lenni, el kell dönteni bizonyos dolgokat. Ez viszont fárasztó az embernek. Néha azért van szabadidőm is, akkor pedig elmegyek horgászni: fogok egy-két halat, néha többet is, s akkor kitudom pihenni magam. Mostanában így folyik az élet nálam, az én házam táján. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban teljes mértékben regenerálódtam, és most már alig várom a következő felkészülést. Igaz, hogy a gyermekem addigra meg fog születni, s ez majd valamilyen szinten befolyásolni fogja a felkészülésemet, de remélem, hogy nem annyira, hogy ne tudnék száz százalékosan kontentrálni.
Sokan úgy gondolják, s ebben jómagam is egyetértek, hogy a legutóbbi mérkőzésed volt profi pályafutásod legjobb győzelme.
- Én is azt hiszem, hogy elég összeszedetten bokszoltam. Lehetséges, hogy ez volt egyik legjobb találkozóm, de azt is tudni kell, hogy az ellenfél stílusa nagyon feküdt nekem. Vannak olyan emberek, akikkel egyszerűen nehéz bokszolni, ő viszont egy olyan srác volt, akivel könnyű volt bokszolni. Nagyon korrekt, sportszerű emberről van szó, aki nem sokat, szinte egyáltalán nem szabálytalankodott, úgyhogy ezzel megmondom őszintén, hogy megkönnyítette a helyzetemet, mert nagyon nem szeretek olyan bokszolók ellen bokszolni, akik széttördelik az egész mérkőzést. Mondhatom azt, hogy jó volt a meccs, jól éreztem magam, örültem annak, hogy bokszolok. Amikor az ember élvezi azt, amit csinál, annál jobb nincsen, s akkor tudja kihozni magából a legtöbbet. Azt hiszem, hogy közel kilencven százalékos formában voltam.
Hogyan emlékszel vissza arra a mérkőzésre? Mik azok a dolgok, amik megmaradtak benned a találkozóval kapcsolatban?
- Az a rengeteg balegyenes, amit bevittem, továbbá a gyorsaság, a nyugalom, hogy nagyon-nagyon összeszedett állapotban voltam, s nagyon ki voltam hegyezve erre a mérkőzésre. Úgy vélem, hogy ez az, ami igazán megmaradt bennem. Ez egy olyan meccs volt, amiből majd mindig meríteni tudok, amikor nem olyan állapotban leszek. Ez a találkozó tehát majd mindig erőt fog adni, hogy tudom, mire vagyok képes, nem csak fizikálisan vagyok erős, szívós, hanem technikailag is nagyon képzett ökölvívó vagyok. Úgy gondolom, hogy el is fogom hinni azt, hogy tényleg egy jó bokszoló vagyok.
Thomas Ulrich arcát a mérkőzés végére alaposan kidekoráltad. Milyen volt ő számodra, mint ellenfél?
- Mint ahogy mondtam, egy nagyon szabályos mérkőzést vívtunk. Ilyen szempontból kellemes ellenfélnek bizonyult. Nagyon jó sportembert ismertem meg benne személyesen is és a ringben is. Szóval élveztem az ellene való mérkőzést.
Ha egy rangsort kellene felállítanod az eddigi ellenfeleid között, akkor hogy nézne ki ez a ranglista?
- Nehéz kérdés, mert voltak olyan ellenfelek, akikkel küszködtem, viszont, hogyha olyan állapotban lettem volna ellenük, mint amilyenben most voltam az Ulrich ellen, akkor lehet, hogy mégsem lettek volna olyan kínkeserves mérkőzések. A legnehezebb mérkőzésem, ahol a poklok poklát éltem át, az a Sahnoune elleni mérkőzés volt, azonban nem ő volt a legképzettebb ellenfelem, hiszen nála sokkal jobb bokszolókkal is bokszoltam már, s eredményesnek bizonyultam ellene. Úgyhogy nehéz ilyen rangsort felállítani. Azt hiszem, hogy a legtechnikásabb bokszoló, akivel eddig találkoztam, Thomas Ulrich volt. Gonzalez is elég jó volt, a többiek azok inkább nagy harcosok voltak, akiket okosan, taktikusan kellett legyőznöm. Tény, hogy az argentin Hugo Hernán Garayval szenvedtem a legtöbbet, hiszen vele kétszer is meg kellett mérkőznöm, s mind két a mérkőzés nagyon nagy csatát eredményezett, úgyhogy lehet mondani, hogy az ő elleni összecsapásom volt a legizgalmasabb.
Magyarországon egyértelmű, hogy te vagy a legnépszerűbb ökölvívó, viszont a mérkőzéseid szinte csak Németországban kerülnek megrendezésre. Mi tudsz róla, milyen most a német közönség megítélése veled kapcsolatban?
- Úgy gondolom, hogy egyre jobb német közönség megítélése. Egyre jobban kezdem magam belopni az emberek szívébe. Igazából még nem sokan ismernek, pontosabban azok ismernek, akik szeretik a bokszot. Ők szeretik azt a fajta harcmodort, stílust, amit én a szorítóban produkálok. Úgyhogy így egyre magasabb vagyok, egyre magasabbra megyek fel ezen a bizonyos létrán, s remélem, hogy egyszer majd olyan emberek is meg fognak ismerni, akik nemcsak a bokszot szeretik, s rajonganak érte.
Azért az biztató előjel lehet, hogy a legutóbbi mérkőzésedet már 5 millió tévénéző követte nyomon Németországban.
- Igen, ez valóban biztató előjelnek tekinthető, s hála Istennek a produkció is jó volt, bár gondolom, hogy ezt a viszonylag nagy nézőszámot nemcsak én produkáltam, hanem maga a német kihívó is, akire kíváncsiak voltak a német emberek. Tehát valószínűleg ez a nézettségi szám ez azért neki is szól.
A német tévé, a ZDF viszonylag kiemelten foglalkozik veled, hiszen általában azon kevés külföldi ökölvívók közé tartozol, kiknek a meccseit a tévé rendszeresen közvetíti. Mi a véleményed a tévécsatorna hozzáállásához veled szemben?
- Azt gondolom, hogy lassan rá fognak jönni, s szerintem már rá is jöttek arra, hogy Erdei Zsolt egy olyan bokszoló, akire nyugodtan lehet gálákat építeni, s így egyre jobban foglalkoznak velem, s foglalkoztatnak engem is. Úgyhogy azt hiszem, hogy ebben az ügyben is nagyon jól előre haladok, s a ZDF is egyre komolyabban vesz.
Hogy érzed klubod, az Universum Box-Promotion vezetése kellőképpen megbecsül, s menedzsel, vagy tehetné mindezt jobban is?
- Elég sokat panaszkodtam az Universumra, ugyanakkor köszönettel is tartozom nekik. Nehéz megfogalmazni ezt, de azt hiszem, hogy az Universum többet is foglalkoztathatna, jobban is menedzselhetne, ugyanakkor amit elértem eddig, azt nekik is köszönhetem. Azt mondom, hogy az Universumnak csak köszönettel tartozom, ugyanakkor mégiscsak keserű a szám íze, amikor arra gondolok, hogy azok az emberek, akik kevésbé jó bokszolók, többet vannak foglalkoztatva, mint én.
Közel hat éve vagy már profi bokszoló, mik voltak számodra az eddigi legnagyobb élményeid?
- Sok élményem van a profi ökölvívásban. Természetesen mindegyik győzelemhez fűzhető. Az első nagy élményem Debrecenben volt, amikor az első címmérkőzésemet megnyertem Jim Murray ellen. Tehát az első élményem odafűz, ahogy a magyar közönség engem ünnepelt, ahogy bíztattak, az fantasztikus élmény volt. Utána természetesen a világbajnoki cím megszerzése is óriási élmény volt számomra, s minden egyes címvédés. Azt hiszem, hogy Sahnoune elleni címvédésem után is olyan óriási öröm volt bennem, mert tudtam, hogy ott min mentem keresztül, s tényleg ott megjártam a poklot. Tehát az is egy olyan öröm volt számomra, hogy azt gondolom, hogy az egész bokszpályafutásomat ezért érdemes volt elkezdeni.
Mi az, amit még a profik között szeretnél elérni?
- Szívesen bokszolnék egy címegyesítő mérkőzést, s akkor két világbajnoki övet is birtokolhatnék, ha megnyerném a meccset. Ez egy ismételt kihívás lenne számomra, de hogyha ez nem jön létre, hanem egyszerűen csak védegetem a címemet még egy párszor, nekem az is nagyon jó. Úgy gondolom, hogy nagyon sok mindent elértem az ökölvívásban. Azt nem mondom, hogy büszkeség tölt el, mert a büszkeség érdekes szó. Annak is van egy visszás jelentése, hogy az ember egy kicsit olyan pökhendi vagy arrogáns kifejezésnek ítéli meg ezt a büszkeség szót. Azt mondom, hogy nekem nagyon sok élményem van a bokszban, s ezek fognak majd az életben táplálékul szolgálni, amikor nehéz helyzetbe kerülök.
Az Universum Box-Promotion mondott-e már azzal kapcsolatban valamit, hogy mikor kerülhet megrendezésre a következő mérkőzésedre?
- Ez egy jó kérdés, mert igazából mondtak valamit, de aztán még sem mondtak igazán semmit. Azt mondták, hogy január 27-e lehet egy esetleges időpont, ugyanakkor még nem kaptam rá "láttamot". Tehát ez még nem száz százalékos. Természetesen ellenfélről még szó sincs, viszont az már teljesen biztos, hogy idén már nem lépek szorítóba, s a januári időpont kilencven százalékosnak mondható.
Mikor kell el kezdened majd a felkészülést?
- Tulajdonképpen most is készülök, amit nem mondanák felkészülésnek, hanem leginkább karbantartásnak. Most karbantartom magamat, s igazi felkészülést majd csak november közepétől kezdem el
Már többször is szóba került, hogy a közeljövőben már címegyesítő világbajnoki mérkőzést vívnál a tavaly Dariusz Michalczewskit kiütő Fabrice Tiozzoval. Hogy látod, mennyi esély van rá, hogy összejöhessen ez a találkozó, s hol?
- Nem tudom, mert ezt annyira húzzák, halasztják. Sokszor hallottam már sok mindent. Már nem is foglalkozom az egésszel. Abszolút nem érdekel már, hogy létrejön-e ez a mérkőzés.
A súlycsoportodban lévő jelenlegi világbajnokokról mi a véleményed?
- Cinton Woods most győzte le Glen Johnsont, ami nagyon jó teljesítmény volt, nagyon harcos mérkőzést vívtak. Tomasz Adamek pedig most győzte le másodjára Paul Briggset. Igazából egyik meccsről sem mondható el, hogy technikailag nagyon kiforrott versenyzőkről van szó. Tehát mindenki verhető. Fabrice Tiozzo-ra az jellemző, hogy hol bokszol, hol nem. Nagyon pénzéhes lett, ezért azt gondolom, hogy ő inkább az anyagi oldalával foglalkozik ennek az egésznek, s nem inkább a sport oldalával. Azt gondolom, hogy ez a három világbajnok rajtam kívül természetesen nagyon jó bokszolók, de mind a háromról az mondanám el, hogy nagy harcos, de technikailag nem a legképzettebb bokszolókról van szó. Mindenki verhető.
Melyikkel bokszolnál a legszívesebben?
- Azt gondolom, hogy megvan az önbizalmam, a boksztudásom, ezért teljesen mindegy számomra, hogy kivel bokszolnék legközelebb, ha egy ilyen címegyesítő mérkőzésről lenne szó.
Látsz rá esélyt, hogy a közeljövőben még Magyarországon is ringbe lépsz?
- Nem sokat, már egyre kevesebb esélyt látok erre. A magyarországi menedzserem, Dámosy Zsolt igazából most nincs olyan jó kapcsolatban az Universummal. Nehéz lesz összehozni mérkőzést Magyarországon, főleg most úgy, hogy a Fradi elnökségi tisztjét is ellátja. Így aztán szerintem végképp nehéz lesz neki azzal is foglalkoznia.
Mivel telik majd számodra most a következő időszak?
- Most várakozok, hogy mikor jön a gyerek, s az adott pillanatban ott a szülés. Most csak ez számít. Ő már régebb óta nem is tud másra gondolni, csak a babára, nekem meg elég sok dolgom van ezenkívül, de most nekem is a legtöbb figyelmemet a baba köti le. Úgyhogy a következő hetek azok tényleg arról lesznek híresek, hogy minden egyes lépést, amit ilyenkor még a szülés előtt meg kell tenni, megtesszük.
- Semmi nem változott azóta, azonkívül, hogy felszedtem magamra öt-hat kilót, ami teljesen normális. A mérkőzés után jól kipihentem magam. Általában a felkészülés mindig hosszú időszak, ezért is van szükség a mérkőzés után egy regenerációs időszakra, amikor az ember egy kicsit fölszedhet magára, ellazíthat, hogy újult erővel kezdhesse meg a felkészülést. Úgyhogy most ezt átéltem, ugyanakkor a feleségem babát vár: már egyre közelebb vagyunk ahhoz a bizonyos dátumhoz, amikor a gyermek születnie kellene. Továbbá építkezünk, s ez nagyon sok energiát elvesz, mert nagyon oda kell erre figyelni, állandó ott kell lenni, el kell dönteni bizonyos dolgokat. Ez viszont fárasztó az embernek. Néha azért van szabadidőm is, akkor pedig elmegyek horgászni: fogok egy-két halat, néha többet is, s akkor kitudom pihenni magam. Mostanában így folyik az élet nálam, az én házam táján. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban teljes mértékben regenerálódtam, és most már alig várom a következő felkészülést. Igaz, hogy a gyermekem addigra meg fog születni, s ez majd valamilyen szinten befolyásolni fogja a felkészülésemet, de remélem, hogy nem annyira, hogy ne tudnék száz százalékosan kontentrálni.
Sokan úgy gondolják, s ebben jómagam is egyetértek, hogy a legutóbbi mérkőzésed volt profi pályafutásod legjobb győzelme.
- Én is azt hiszem, hogy elég összeszedetten bokszoltam. Lehetséges, hogy ez volt egyik legjobb találkozóm, de azt is tudni kell, hogy az ellenfél stílusa nagyon feküdt nekem. Vannak olyan emberek, akikkel egyszerűen nehéz bokszolni, ő viszont egy olyan srác volt, akivel könnyű volt bokszolni. Nagyon korrekt, sportszerű emberről van szó, aki nem sokat, szinte egyáltalán nem szabálytalankodott, úgyhogy ezzel megmondom őszintén, hogy megkönnyítette a helyzetemet, mert nagyon nem szeretek olyan bokszolók ellen bokszolni, akik széttördelik az egész mérkőzést. Mondhatom azt, hogy jó volt a meccs, jól éreztem magam, örültem annak, hogy bokszolok. Amikor az ember élvezi azt, amit csinál, annál jobb nincsen, s akkor tudja kihozni magából a legtöbbet. Azt hiszem, hogy közel kilencven százalékos formában voltam.
Hogyan emlékszel vissza arra a mérkőzésre? Mik azok a dolgok, amik megmaradtak benned a találkozóval kapcsolatban?
- Az a rengeteg balegyenes, amit bevittem, továbbá a gyorsaság, a nyugalom, hogy nagyon-nagyon összeszedett állapotban voltam, s nagyon ki voltam hegyezve erre a mérkőzésre. Úgy vélem, hogy ez az, ami igazán megmaradt bennem. Ez egy olyan meccs volt, amiből majd mindig meríteni tudok, amikor nem olyan állapotban leszek. Ez a találkozó tehát majd mindig erőt fog adni, hogy tudom, mire vagyok képes, nem csak fizikálisan vagyok erős, szívós, hanem technikailag is nagyon képzett ökölvívó vagyok. Úgy gondolom, hogy el is fogom hinni azt, hogy tényleg egy jó bokszoló vagyok.
Thomas Ulrich arcát a mérkőzés végére alaposan kidekoráltad. Milyen volt ő számodra, mint ellenfél?
- Mint ahogy mondtam, egy nagyon szabályos mérkőzést vívtunk. Ilyen szempontból kellemes ellenfélnek bizonyult. Nagyon jó sportembert ismertem meg benne személyesen is és a ringben is. Szóval élveztem az ellene való mérkőzést.
Ha egy rangsort kellene felállítanod az eddigi ellenfeleid között, akkor hogy nézne ki ez a ranglista?
- Nehéz kérdés, mert voltak olyan ellenfelek, akikkel küszködtem, viszont, hogyha olyan állapotban lettem volna ellenük, mint amilyenben most voltam az Ulrich ellen, akkor lehet, hogy mégsem lettek volna olyan kínkeserves mérkőzések. A legnehezebb mérkőzésem, ahol a poklok poklát éltem át, az a Sahnoune elleni mérkőzés volt, azonban nem ő volt a legképzettebb ellenfelem, hiszen nála sokkal jobb bokszolókkal is bokszoltam már, s eredményesnek bizonyultam ellene. Úgyhogy nehéz ilyen rangsort felállítani. Azt hiszem, hogy a legtechnikásabb bokszoló, akivel eddig találkoztam, Thomas Ulrich volt. Gonzalez is elég jó volt, a többiek azok inkább nagy harcosok voltak, akiket okosan, taktikusan kellett legyőznöm. Tény, hogy az argentin Hugo Hernán Garayval szenvedtem a legtöbbet, hiszen vele kétszer is meg kellett mérkőznöm, s mind két a mérkőzés nagyon nagy csatát eredményezett, úgyhogy lehet mondani, hogy az ő elleni összecsapásom volt a legizgalmasabb.
Magyarországon egyértelmű, hogy te vagy a legnépszerűbb ökölvívó, viszont a mérkőzéseid szinte csak Németországban kerülnek megrendezésre. Mi tudsz róla, milyen most a német közönség megítélése veled kapcsolatban?
- Úgy gondolom, hogy egyre jobb német közönség megítélése. Egyre jobban kezdem magam belopni az emberek szívébe. Igazából még nem sokan ismernek, pontosabban azok ismernek, akik szeretik a bokszot. Ők szeretik azt a fajta harcmodort, stílust, amit én a szorítóban produkálok. Úgyhogy így egyre magasabb vagyok, egyre magasabbra megyek fel ezen a bizonyos létrán, s remélem, hogy egyszer majd olyan emberek is meg fognak ismerni, akik nemcsak a bokszot szeretik, s rajonganak érte.
Azért az biztató előjel lehet, hogy a legutóbbi mérkőzésedet már 5 millió tévénéző követte nyomon Németországban.
- Igen, ez valóban biztató előjelnek tekinthető, s hála Istennek a produkció is jó volt, bár gondolom, hogy ezt a viszonylag nagy nézőszámot nemcsak én produkáltam, hanem maga a német kihívó is, akire kíváncsiak voltak a német emberek. Tehát valószínűleg ez a nézettségi szám ez azért neki is szól.
A német tévé, a ZDF viszonylag kiemelten foglalkozik veled, hiszen általában azon kevés külföldi ökölvívók közé tartozol, kiknek a meccseit a tévé rendszeresen közvetíti. Mi a véleményed a tévécsatorna hozzáállásához veled szemben?
- Azt gondolom, hogy lassan rá fognak jönni, s szerintem már rá is jöttek arra, hogy Erdei Zsolt egy olyan bokszoló, akire nyugodtan lehet gálákat építeni, s így egyre jobban foglalkoznak velem, s foglalkoztatnak engem is. Úgyhogy azt hiszem, hogy ebben az ügyben is nagyon jól előre haladok, s a ZDF is egyre komolyabban vesz.
Hogy érzed klubod, az Universum Box-Promotion vezetése kellőképpen megbecsül, s menedzsel, vagy tehetné mindezt jobban is?
- Elég sokat panaszkodtam az Universumra, ugyanakkor köszönettel is tartozom nekik. Nehéz megfogalmazni ezt, de azt hiszem, hogy az Universum többet is foglalkoztathatna, jobban is menedzselhetne, ugyanakkor amit elértem eddig, azt nekik is köszönhetem. Azt mondom, hogy az Universumnak csak köszönettel tartozom, ugyanakkor mégiscsak keserű a szám íze, amikor arra gondolok, hogy azok az emberek, akik kevésbé jó bokszolók, többet vannak foglalkoztatva, mint én.
Közel hat éve vagy már profi bokszoló, mik voltak számodra az eddigi legnagyobb élményeid?
- Sok élményem van a profi ökölvívásban. Természetesen mindegyik győzelemhez fűzhető. Az első nagy élményem Debrecenben volt, amikor az első címmérkőzésemet megnyertem Jim Murray ellen. Tehát az első élményem odafűz, ahogy a magyar közönség engem ünnepelt, ahogy bíztattak, az fantasztikus élmény volt. Utána természetesen a világbajnoki cím megszerzése is óriási élmény volt számomra, s minden egyes címvédés. Azt hiszem, hogy Sahnoune elleni címvédésem után is olyan óriási öröm volt bennem, mert tudtam, hogy ott min mentem keresztül, s tényleg ott megjártam a poklot. Tehát az is egy olyan öröm volt számomra, hogy azt gondolom, hogy az egész bokszpályafutásomat ezért érdemes volt elkezdeni.
Mi az, amit még a profik között szeretnél elérni?
- Szívesen bokszolnék egy címegyesítő mérkőzést, s akkor két világbajnoki övet is birtokolhatnék, ha megnyerném a meccset. Ez egy ismételt kihívás lenne számomra, de hogyha ez nem jön létre, hanem egyszerűen csak védegetem a címemet még egy párszor, nekem az is nagyon jó. Úgy gondolom, hogy nagyon sok mindent elértem az ökölvívásban. Azt nem mondom, hogy büszkeség tölt el, mert a büszkeség érdekes szó. Annak is van egy visszás jelentése, hogy az ember egy kicsit olyan pökhendi vagy arrogáns kifejezésnek ítéli meg ezt a büszkeség szót. Azt mondom, hogy nekem nagyon sok élményem van a bokszban, s ezek fognak majd az életben táplálékul szolgálni, amikor nehéz helyzetbe kerülök.
Az Universum Box-Promotion mondott-e már azzal kapcsolatban valamit, hogy mikor kerülhet megrendezésre a következő mérkőzésedre?
- Ez egy jó kérdés, mert igazából mondtak valamit, de aztán még sem mondtak igazán semmit. Azt mondták, hogy január 27-e lehet egy esetleges időpont, ugyanakkor még nem kaptam rá "láttamot". Tehát ez még nem száz százalékos. Természetesen ellenfélről még szó sincs, viszont az már teljesen biztos, hogy idén már nem lépek szorítóba, s a januári időpont kilencven százalékosnak mondható.
Mikor kell el kezdened majd a felkészülést?
- Tulajdonképpen most is készülök, amit nem mondanák felkészülésnek, hanem leginkább karbantartásnak. Most karbantartom magamat, s igazi felkészülést majd csak november közepétől kezdem el
Már többször is szóba került, hogy a közeljövőben már címegyesítő világbajnoki mérkőzést vívnál a tavaly Dariusz Michalczewskit kiütő Fabrice Tiozzoval. Hogy látod, mennyi esély van rá, hogy összejöhessen ez a találkozó, s hol?
- Nem tudom, mert ezt annyira húzzák, halasztják. Sokszor hallottam már sok mindent. Már nem is foglalkozom az egésszel. Abszolút nem érdekel már, hogy létrejön-e ez a mérkőzés.
A súlycsoportodban lévő jelenlegi világbajnokokról mi a véleményed?
- Cinton Woods most győzte le Glen Johnsont, ami nagyon jó teljesítmény volt, nagyon harcos mérkőzést vívtak. Tomasz Adamek pedig most győzte le másodjára Paul Briggset. Igazából egyik meccsről sem mondható el, hogy technikailag nagyon kiforrott versenyzőkről van szó. Tehát mindenki verhető. Fabrice Tiozzo-ra az jellemző, hogy hol bokszol, hol nem. Nagyon pénzéhes lett, ezért azt gondolom, hogy ő inkább az anyagi oldalával foglalkozik ennek az egésznek, s nem inkább a sport oldalával. Azt gondolom, hogy ez a három világbajnok rajtam kívül természetesen nagyon jó bokszolók, de mind a háromról az mondanám el, hogy nagy harcos, de technikailag nem a legképzettebb bokszolókról van szó. Mindenki verhető.
Melyikkel bokszolnál a legszívesebben?
- Azt gondolom, hogy megvan az önbizalmam, a boksztudásom, ezért teljesen mindegy számomra, hogy kivel bokszolnék legközelebb, ha egy ilyen címegyesítő mérkőzésről lenne szó.
Látsz rá esélyt, hogy a közeljövőben még Magyarországon is ringbe lépsz?
- Nem sokat, már egyre kevesebb esélyt látok erre. A magyarországi menedzserem, Dámosy Zsolt igazából most nincs olyan jó kapcsolatban az Universummal. Nehéz lesz összehozni mérkőzést Magyarországon, főleg most úgy, hogy a Fradi elnökségi tisztjét is ellátja. Így aztán szerintem végképp nehéz lesz neki azzal is foglalkoznia.
Mivel telik majd számodra most a következő időszak?
- Most várakozok, hogy mikor jön a gyerek, s az adott pillanatban ott a szülés. Most csak ez számít. Ő már régebb óta nem is tud másra gondolni, csak a babára, nekem meg elég sok dolgom van ezenkívül, de most nekem is a legtöbb figyelmemet a baba köti le. Úgyhogy a következő hetek azok tényleg arról lesznek híresek, hogy minden egyes lépést, amit ilyenkor még a szülés előtt meg kell tenni, megtesszük.
