Kalucza jövőre nagy dobást tervez
Gratulálok, két év, két felnőtt magyar bajnoki cím, két súlycsoport. Nem semmi teljesítmény!
- Köszönöm, de tudtam, az 54 kilogrammban is én vagyok a legjobb, sőt, szerintem az 57 sem jelentett volna gondot. Hajdúsámsonban a Harangi-emlékversenyen bizonyítottam, amikor legyőztem a vasasos Ráth Miklóst.
Nagyon sokat versenyeztél az ob előtt, megfordultál Szerbiában, és rendszeresen részt vettél a cseh csapatbajnokság küzdelmeiben is. Tökéletes formában voltál Baján?
- Tudok én ennél sokkal jobban is bokszolni, nem ártott volna egy kis pihenő az országos bajnokság előtt. De nem volt mit tenni, aláírt szerződésem volt a csehekkel, amit nem lehetett felrúgni. Amúgy sokat tanultam kint, nagyon kemény meccseket vívtam. Az ob-n közel sem voltak olyan nehéz ellenfeleim, mint Csehországban.
Baján az első meccsen nem volt problémád, simán verted a nyíregyházi Kassait, de az utána következő mérkőzés Mihály ellen már nem volt sétagalopp.
- Úgy éreztem, egy kicsit elfáradtam, akkor jött ki a rengeteg versenyzés, s hogy nem tudtam külön készülni az ellenfelekre. Amúgy én nem éreztem olyan szorosnak a meccset, simán nyertem! Előtte is bokszoltam már Mihállyal Tatán, vigyáztam rá, nem akartam bántani, ám Baján nagyon jól küzdött.
Térjünk át az Oltványi elleni döntőre, kívülről simának tűnt.
- Belülről is. Vártam, hogy Oltványi jöjjön, de nem tette, így én indultam meg. Úgy éreztem, ezt kell tennem, aztán pontelőnyöm tudatában nyugodtan bokszolhattam, nem kellett rohannom, nem kellett a Dávid által erőltetett belharcba belemennem. Már a második menetben éreztem, ha valami hülyeséget nem csinálok, megvan a győzelem.
Mi volt az első gondolatod, amikor a döntőben a bíró felemelte a kezed?
- Nagyon örültem a győzelemnek, szerintem megérdemeltem, aztán az jutott eszembe, milyen jó lesz kicsit pihenni. Kemény volt az év.
Vasárnap óta szabin vagy, gondolom, az edzőterem közelében sem jártál.
- Pista bácsi (Deél István) kéthetes szabadságot adott, de amikor úgy érzem, kipihentem magam, azonnal jelentkezem edzésre, hiszen készülnöm kell a januári Bocskai-emlékversenyre.
Látszik, alaposan elfáradtál az éves menetelésben, jövőre is bevállalsz ennyi versenyt az ob előtt?
- Nem lesz gond, erősebb, gyorsabb leszek, akkor is megoldom majd a feladatot. Bírni fogom a tempót, nem lesz probléma, a lényeg, hogy ne sérüljek meg.
Hogy érzed, miben léptél előre az idei szezonban?
- Taktikusabb, érettebb bunyós lettem, nem csépelem ész nélkül a levegőt. 51 kilogrammban gondot okozott a sok fogyasztás, nem tett jót a kondimnak. 54-ben más a helyzet, bárkit legyőzök az állóképességemmel.
Mit tervezel 2007-re?
- Jövőre nemzetközi szinten is szeretnék a legjobbak közé kerülni, a világbajnokságon nagy dobást tervezek, de előtte, a Bocskain is szeretném megmutatni a debreceni közönségnek, hogy kitűnő formában vagyok.
- Köszönöm, de tudtam, az 54 kilogrammban is én vagyok a legjobb, sőt, szerintem az 57 sem jelentett volna gondot. Hajdúsámsonban a Harangi-emlékversenyen bizonyítottam, amikor legyőztem a vasasos Ráth Miklóst.
Nagyon sokat versenyeztél az ob előtt, megfordultál Szerbiában, és rendszeresen részt vettél a cseh csapatbajnokság küzdelmeiben is. Tökéletes formában voltál Baján?
- Tudok én ennél sokkal jobban is bokszolni, nem ártott volna egy kis pihenő az országos bajnokság előtt. De nem volt mit tenni, aláírt szerződésem volt a csehekkel, amit nem lehetett felrúgni. Amúgy sokat tanultam kint, nagyon kemény meccseket vívtam. Az ob-n közel sem voltak olyan nehéz ellenfeleim, mint Csehországban.
Baján az első meccsen nem volt problémád, simán verted a nyíregyházi Kassait, de az utána következő mérkőzés Mihály ellen már nem volt sétagalopp.
- Úgy éreztem, egy kicsit elfáradtam, akkor jött ki a rengeteg versenyzés, s hogy nem tudtam külön készülni az ellenfelekre. Amúgy én nem éreztem olyan szorosnak a meccset, simán nyertem! Előtte is bokszoltam már Mihállyal Tatán, vigyáztam rá, nem akartam bántani, ám Baján nagyon jól küzdött.
Térjünk át az Oltványi elleni döntőre, kívülről simának tűnt.
- Belülről is. Vártam, hogy Oltványi jöjjön, de nem tette, így én indultam meg. Úgy éreztem, ezt kell tennem, aztán pontelőnyöm tudatában nyugodtan bokszolhattam, nem kellett rohannom, nem kellett a Dávid által erőltetett belharcba belemennem. Már a második menetben éreztem, ha valami hülyeséget nem csinálok, megvan a győzelem.
Mi volt az első gondolatod, amikor a döntőben a bíró felemelte a kezed?
- Nagyon örültem a győzelemnek, szerintem megérdemeltem, aztán az jutott eszembe, milyen jó lesz kicsit pihenni. Kemény volt az év.
Vasárnap óta szabin vagy, gondolom, az edzőterem közelében sem jártál.
- Pista bácsi (Deél István) kéthetes szabadságot adott, de amikor úgy érzem, kipihentem magam, azonnal jelentkezem edzésre, hiszen készülnöm kell a januári Bocskai-emlékversenyre.
Látszik, alaposan elfáradtál az éves menetelésben, jövőre is bevállalsz ennyi versenyt az ob előtt?
- Nem lesz gond, erősebb, gyorsabb leszek, akkor is megoldom majd a feladatot. Bírni fogom a tempót, nem lesz probléma, a lényeg, hogy ne sérüljek meg.
Hogy érzed, miben léptél előre az idei szezonban?
- Taktikusabb, érettebb bunyós lettem, nem csépelem ész nélkül a levegőt. 51 kilogrammban gondot okozott a sok fogyasztás, nem tett jót a kondimnak. 54-ben más a helyzet, bárkit legyőzök az állóképességemmel.
Mit tervezel 2007-re?
- Jövőre nemzetközi szinten is szeretnék a legjobbak közé kerülni, a világbajnokságon nagy dobást tervezek, de előtte, a Bocskain is szeretném megmutatni a debreceni közönségnek, hogy kitűnő formában vagyok.
