KoKo: "Össze-vissza pontoztak"
- Mészáros nagyon jól kezdett: az első egy-két menetben a pontozólapokon is majdhogynem egyértelműen vezetett, aztán a hosszabb, magasabb és technikailag képzettebb ukrán srác rájött a hiányosságaira, illetve a hibáira, s ezeket remekül kihasználta. A mérkőzés közepétől már egyértelműen jobb volt az ukrán, azonban ez a pontozólapokon nem jelent meg, ezért sajnos a pontozással még elégedetlenebb vagyok, mint magával a mérkőzésnek a végeredményével. A mérkőzés végeredménye tökéletesen azt tükrözte, amit látunk. Lehet, hogy már előbb be lehetett volna szüntetni a találkozót: talán már egy menettel előbb vége lehetett volna ennek a mérkőzésnek, mert nagyon nagy verést kapott András, főleg az utolsó egy-két menetben. Többször volt úgy megütve, hogy mivel nincs állórászámolás, ezért beszüntetés mellett kellett volna a mérkőzésvezetőnek döntenie. Sajnos a pontozók össze-vissza pontoztak: talán egyedül az olasz Matteo Frattini követte végig úgy a mérkőzést, az eseményeket, hogy időben vette észre a történteket, s pontozta a mérkőzést. Sajnálom szegény Mészárost. Egy jobb ökölvívótól szenvedett vereséget, nem kell emiatt szégyenkeznie, de még nagyon sokat kell dolgoznia az edzőjével, hogy kiküszöböljék azokat a gyermeteg hibákat, amiket elkövetett a mérkőzés során.
Volt olyan pontozó, akinél szoros volt a küzdelem?
- Volt olyan pontozó, akinél a beszüntetés pillanatában is még döntetlenre állt a mérkőzés, holott úgy érzem, hogy minimum négy-öt ponttal vezetett a tíz menet alapján az ukrán, de ez a minimum. Tehát Mészárosnak esetlegesen egál meneteket oda lehetett adni, de több olyan menet is volt, amiben nagyon nagy fölénnyel nyert az ukrán. A leütéses menetet is minimum 10-8-ra oda kellett, hogy adják neki, s még így is volt olyan pontozóbíró, akinél azt a menetet, amikor számolt Dőry Miklós, megnyerte Mészáros. Sajnos a bíráskodás színvonala nagyon-nagyon messze van az ökölvívás színvonalától. Úgyhogy össze kellene nagyon kapniuk a magyarországi és a külföldi bíróknak is egyaránt, s tanulni, tanulni, tanulni és sokkal többet kellene foglalkozniuk ezzel a sportággal, mert nem elég csak sokat lenni ebben a sportban, hanem oda is kellene figyelni, s látni is, hogy mi történik.
Mondhatjuk azt, hogy az utóbbi időben nem vagyunk valami szerencsések, hiszen májusban Nagy Jani, most meg Mészáros András szenvedett idő előtti vereséget?
- Ez nem az utóbbi időnek tudható be, hanem úgy érzem, hogy az ellenfelek minősége meghatározza azt, hogy milyen eredmény lesz a vége. Amikor könnyű és könnyen legyőzhető ellenfelekkel találkoznak a magyarok, akkor hozzák a kötelező győzelmeket. Akiket eddig nem tudtak megoldani, azok közül egyik sem volt rosszabb bunyós. Tehát azt mondom, hogy magyar bunyós még nem vallott szégyent nála rosszabb öklöző ellen. Szakmailag nem ugyanazon szinten álló vagy gyengébb ökölvívótól nem szenvedtek vereséget. Ezeket a kudarcokat el lehet fogadni, s ezeket a sportpályafutásban el is kell fogadni. Egy jobb ökölvívótól vereséget szenvedni egyáltalán nem szégyen, ugyan sajnálhatjuk, s szomorkodhatunk miatta, de ez egy teljesen reális vereség volt ez is, ugyanúgy mint a Nagy Janié is. A vereség milyensége, az esetleges képi megvalósulása, az már szomorúbb, mert Jani is valószínűleg lényegesen közelebb áll Barrioshoz szintben, mint amint az az egy perc takart. Mészáros is taktikusabb ökölvívással, egy picivel okosabb bunyóval valószínűleg szorosabb mérkőzést tudott volna produkálni, akár még talán le is győzhette volna, mert nem volt egetverő különbség az ukrán javára, de így ezzel a harcmodorral, a meggondolatlan bunyóval vereségre volt ítélve a mérkőzés.
Túl lehet lépni például Mészárosnak ezen a vereségen?
- Persze, természetesen, de a nagy kérdés az, hogy miért volna most padlón. Semmi nem történt, csupán elveszítette a veretlenségét, s kikapott egy olyan ökölvívótól, aki egyébként szintén nem a világ élvonalába tartozik. Egyébként Mészárosnak nem lehetett célja a világ élvonalába való tartozás, de valljuk be, hogy Nagy Janinak sem lehetett a reális célja a világbajnoki cím megszerzése, de akármelyik Magyarországon élő profi bunyósról elmondhatjuk mindezt, hogy nem lehet reális céljuk egy komoly nagy szervezetnél világbajnoki címet nyerni. Pontosan az az oka ennek, hogy a képességeik, lehetőségeik korlátozzák az esetleges jövőjüket. El kellene fogadnunk végre ezt, s ezen a szinten is kellene kezelnünk a dolgot. Ezen a szinten pedig ugyanúgy lehet valakit akár sztárolni, akár imádni úgy, hogy nem alkalmas arra, hogy mondjuk nem alkalmas arra, hogy mondjuk Oscar De La Hoyával, Fernando Vargassal, Barrios-szal vagy Barrerával mérje össze az erejét. Nem csak ez a szint létezik. Nagyon kevés sportág van Magyarországon, amelyik a világ élvonalával egy szinten mozog. Amatőr ökölvívásban pár évvel ezelőtt voltunk azon a szinten, hogy én és Erdei Zsolt is a világ élvonalával vettük fel a versenyt, sőt a profi ökölvívásban is csupán mi ketten, ma már csak Zsolt egyedül. Azóta nem történt olyan nagy változás, nem születtek újabb csillagok, s nem jött egy újabb olyan ökölvívó, aki ugyanúgy a világ élvonalába tartozna. Úgyhogy ezek a vereségek maximum abban segítenek nekünk, hogy a helyén kezeljük azt, ami a helyén van, s ne próbáljuk meg mindenáron többre értékelni, illetve többnek képzelni azt, ami egyébként egy csodálatos eredmény, siker, hogy valaki például egy ilyen komoly szervezetnél, mint a WBO-nál meg tudja szerezni az interkontinentális bajnoki címet. Ugyanez a helyzet a Nagy Józsi esetében, aki az IBF interkontinentális bajnoka. Ezek fantasztikus nagy eredmények. Nagyon sok ökölvívónak még ez sem adatik meg, de ebből ne vonjuk le azt a következtetést, hogy most ő egyenesen a világ élvonalába repült, mert most legyőzött hat-nyolc olyan ökölvívót, akiket valószínűleg még amatőr korábban is megvert volna.
Bernard Hopkins és Kovács István
Most lesz hamarosan a WBO kongresszusa. Várható, hogy Erdei Zsoltnak hivatalos kihívót jelölnek ki?
- A szabályrendszer kimondja, hogy minden egyes címvédése után kilencven napon belül éppen az aktuális kötelező kihívóval meg kell állapodni. A WBO az összes többi világszervezethez hasonlóan roppantmód lojális a bajnokaival, ezért hajlandó a megalkuvásra, de inkább azt mondom, hogy a megegyezésre. Erdei Zsolt esetében ha bejelentkezik ismételten egy olyan komoly menedzsmenttel és szakmai tudással bíró ökölvívó, akit érdemlegesnek tart arra a WBO, hogy a félnehézsúly trónjára üljön, s az az öklöző ragaszkodik ahhoz, hogy kötelező kihívó szeretne lenni, illetve megfelelő menedzseri és televíziós támogatással is bír, akkor valószínűleg el fogják rendelni. Amíg ilyen nincs, addig nem lesz ilyen mérkőzése Zsoltnak. Gondoljuk csak bele, hogy éppen a WBO-nál volt olyan ökölvívó cirkálósúlyban Johny Nelson személyében, akivel évekig senki nem akart bokszolni. Ha Jirovot mondjuk érdekelné a WBO cirkálósúlyú trónja, s benyújtaná ez ügyben az igényét a WBO-nál, valószínűleg kötelező kihívói pozícióba tennék. Ez a kötelező kihívói pozíció azt jelenti, hogy a komoly menedzsmenttel, megfelelő pénzügyi és televíziós háttérrel rendelkező ökölvívók jogot formálhatnak rövid időn belül arra, hogy a világbajnoki cím közelébe kerüljenek. Jelenleg nem tudom, hogy ebben a súlycsoportban egyáltalán valaki komolyan érdeklődne-e a cím iránt. Garay menedzsmentje minden héten küld egy levelet, de ő belőle már elég.
Viszont Roy Jones korábban azt nyilatkozta, hogy szeretne ismét világbajnok lenni. Jelenleg a WBO-nál bokszolhatna leghamarabb ismét világbajnoki döntőt. Van rá esély emiatt?
- Ezek csak fikciók, mert gondoljunk csak bele, hogy Kótai Misinek is volt hivatalos kihívója Shane Mosley személyében. Ezek csak fikciók, mint az is, hogy Roy Jones esetlegesen a WBO övére vágyna. Nem hinném, hogy Roy Jones bármi ilyesmiben gondolkodna, s abban se vagyok teljes mértékben biztos, hogy a karrierépítést még olyan szinten képzeli el, hogy világbajnoki címet szerezzen ismét. Körülötte még sok nyílt kérdés van. Zsolttal kapcsolatban is nyílt kérdés még, hogy mikor lép legközelebb szorítóba. Az is nagyon jó kérdés, hogy mennyit lesz majd hajlandó ezért fizetni a televízió, hiszen ennek tükrében jön majd el az ellenfél is. Ha a ZDF hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, akkor nagyobb pénzügyi keretből gazdálkodhat majd az Universum Zsolt mérkőzésével kapcsolatban, ráadásul így talán komolyabb ellenfelet is hozhatnak majd Zsoltnak.
Adódik a kérdés, hogy az Universum Box-Promotion meg tudna-e már szervezni Madárnak egy címegyesítő mérkőzést?
- Nagy kérdés, hogy mi értelme lenne ennek.
Mondjuk a WBA-bajnok Tiozzo ellen nagy mérkőzést lehetne vívni.
- Ott viszont nem a címegyesítés lenne a lényeg, hanem Tiozzo személye. Ez a mérkőzés azért lenne érdekes összecsapás, mert Németországban és nálunk is mindenki emlékszik még Tiozzora. Kicsit hasonló a szituáció, mint nálunk volt Chacón esetében, akinek neve fogalommá vált. Innentől kezdve komolyabb pénzt is hajlandó lenne fizetni a televízió, hiszen várhatóan nagy nézettséget produkálna címtől függetlenül. Ott nem az lenne a lényeg, hogy most hány cím forogna kockán. Ennek manapság már amúgy sincs jelentősége egy bizonyos szint felett. Nincs is már nagyon fontossági szerepe, hogy Zsolt most címet védjen vagy címet egyesítsen, hanem az lenne a lényeg, hogy egy olyan ökölvívóval találkozhasson, akit egész Németország ismer. Ezáltal Zsolt, az Universum és a német tévé is komolyabb pénzt tudna keresni.
Van-e rá esély, hogy az Universum össze tudja hozni a nagy derbit?
- Csak pénzkérdés minden mérkőzés létrejötte. Egyébként ennek a mérkőzésnek csak Németországban lenne létjogosultsága, mert Erdeit senki sem ismeri Franciaországban. Erdei nem hozna extra profitot Franciaországban a francia tévének, s Tiozzonak. Viszont Tiozzo nagyon komoly pénzt kérhetne, ha Németországban bokszolnának. Például annak idején tökéletes példa volt erre Virgil Hill, aki Henry Maske legyőzése után jött Dariuszhoz hatalmas nagy pénzért bokszolni, mert tudta, hogy most elkérheti érte az árát, hiszen ismeri őt egész Németország.
Volt olyan pontozó, akinél szoros volt a küzdelem?
- Volt olyan pontozó, akinél a beszüntetés pillanatában is még döntetlenre állt a mérkőzés, holott úgy érzem, hogy minimum négy-öt ponttal vezetett a tíz menet alapján az ukrán, de ez a minimum. Tehát Mészárosnak esetlegesen egál meneteket oda lehetett adni, de több olyan menet is volt, amiben nagyon nagy fölénnyel nyert az ukrán. A leütéses menetet is minimum 10-8-ra oda kellett, hogy adják neki, s még így is volt olyan pontozóbíró, akinél azt a menetet, amikor számolt Dőry Miklós, megnyerte Mészáros. Sajnos a bíráskodás színvonala nagyon-nagyon messze van az ökölvívás színvonalától. Úgyhogy össze kellene nagyon kapniuk a magyarországi és a külföldi bíróknak is egyaránt, s tanulni, tanulni, tanulni és sokkal többet kellene foglalkozniuk ezzel a sportággal, mert nem elég csak sokat lenni ebben a sportban, hanem oda is kellene figyelni, s látni is, hogy mi történik.
Mondhatjuk azt, hogy az utóbbi időben nem vagyunk valami szerencsések, hiszen májusban Nagy Jani, most meg Mészáros András szenvedett idő előtti vereséget?
- Ez nem az utóbbi időnek tudható be, hanem úgy érzem, hogy az ellenfelek minősége meghatározza azt, hogy milyen eredmény lesz a vége. Amikor könnyű és könnyen legyőzhető ellenfelekkel találkoznak a magyarok, akkor hozzák a kötelező győzelmeket. Akiket eddig nem tudtak megoldani, azok közül egyik sem volt rosszabb bunyós. Tehát azt mondom, hogy magyar bunyós még nem vallott szégyent nála rosszabb öklöző ellen. Szakmailag nem ugyanazon szinten álló vagy gyengébb ökölvívótól nem szenvedtek vereséget. Ezeket a kudarcokat el lehet fogadni, s ezeket a sportpályafutásban el is kell fogadni. Egy jobb ökölvívótól vereséget szenvedni egyáltalán nem szégyen, ugyan sajnálhatjuk, s szomorkodhatunk miatta, de ez egy teljesen reális vereség volt ez is, ugyanúgy mint a Nagy Janié is. A vereség milyensége, az esetleges képi megvalósulása, az már szomorúbb, mert Jani is valószínűleg lényegesen közelebb áll Barrioshoz szintben, mint amint az az egy perc takart. Mészáros is taktikusabb ökölvívással, egy picivel okosabb bunyóval valószínűleg szorosabb mérkőzést tudott volna produkálni, akár még talán le is győzhette volna, mert nem volt egetverő különbség az ukrán javára, de így ezzel a harcmodorral, a meggondolatlan bunyóval vereségre volt ítélve a mérkőzés.
Túl lehet lépni például Mészárosnak ezen a vereségen?
- Persze, természetesen, de a nagy kérdés az, hogy miért volna most padlón. Semmi nem történt, csupán elveszítette a veretlenségét, s kikapott egy olyan ökölvívótól, aki egyébként szintén nem a világ élvonalába tartozik. Egyébként Mészárosnak nem lehetett célja a világ élvonalába való tartozás, de valljuk be, hogy Nagy Janinak sem lehetett a reális célja a világbajnoki cím megszerzése, de akármelyik Magyarországon élő profi bunyósról elmondhatjuk mindezt, hogy nem lehet reális céljuk egy komoly nagy szervezetnél világbajnoki címet nyerni. Pontosan az az oka ennek, hogy a képességeik, lehetőségeik korlátozzák az esetleges jövőjüket. El kellene fogadnunk végre ezt, s ezen a szinten is kellene kezelnünk a dolgot. Ezen a szinten pedig ugyanúgy lehet valakit akár sztárolni, akár imádni úgy, hogy nem alkalmas arra, hogy mondjuk nem alkalmas arra, hogy mondjuk Oscar De La Hoyával, Fernando Vargassal, Barrios-szal vagy Barrerával mérje össze az erejét. Nem csak ez a szint létezik. Nagyon kevés sportág van Magyarországon, amelyik a világ élvonalával egy szinten mozog. Amatőr ökölvívásban pár évvel ezelőtt voltunk azon a szinten, hogy én és Erdei Zsolt is a világ élvonalával vettük fel a versenyt, sőt a profi ökölvívásban is csupán mi ketten, ma már csak Zsolt egyedül. Azóta nem történt olyan nagy változás, nem születtek újabb csillagok, s nem jött egy újabb olyan ökölvívó, aki ugyanúgy a világ élvonalába tartozna. Úgyhogy ezek a vereségek maximum abban segítenek nekünk, hogy a helyén kezeljük azt, ami a helyén van, s ne próbáljuk meg mindenáron többre értékelni, illetve többnek képzelni azt, ami egyébként egy csodálatos eredmény, siker, hogy valaki például egy ilyen komoly szervezetnél, mint a WBO-nál meg tudja szerezni az interkontinentális bajnoki címet. Ugyanez a helyzet a Nagy Józsi esetében, aki az IBF interkontinentális bajnoka. Ezek fantasztikus nagy eredmények. Nagyon sok ökölvívónak még ez sem adatik meg, de ebből ne vonjuk le azt a következtetést, hogy most ő egyenesen a világ élvonalába repült, mert most legyőzött hat-nyolc olyan ökölvívót, akiket valószínűleg még amatőr korábban is megvert volna.
Bernard Hopkins és Kovács István
Most lesz hamarosan a WBO kongresszusa. Várható, hogy Erdei Zsoltnak hivatalos kihívót jelölnek ki?
- A szabályrendszer kimondja, hogy minden egyes címvédése után kilencven napon belül éppen az aktuális kötelező kihívóval meg kell állapodni. A WBO az összes többi világszervezethez hasonlóan roppantmód lojális a bajnokaival, ezért hajlandó a megalkuvásra, de inkább azt mondom, hogy a megegyezésre. Erdei Zsolt esetében ha bejelentkezik ismételten egy olyan komoly menedzsmenttel és szakmai tudással bíró ökölvívó, akit érdemlegesnek tart arra a WBO, hogy a félnehézsúly trónjára üljön, s az az öklöző ragaszkodik ahhoz, hogy kötelező kihívó szeretne lenni, illetve megfelelő menedzseri és televíziós támogatással is bír, akkor valószínűleg el fogják rendelni. Amíg ilyen nincs, addig nem lesz ilyen mérkőzése Zsoltnak. Gondoljuk csak bele, hogy éppen a WBO-nál volt olyan ökölvívó cirkálósúlyban Johny Nelson személyében, akivel évekig senki nem akart bokszolni. Ha Jirovot mondjuk érdekelné a WBO cirkálósúlyú trónja, s benyújtaná ez ügyben az igényét a WBO-nál, valószínűleg kötelező kihívói pozícióba tennék. Ez a kötelező kihívói pozíció azt jelenti, hogy a komoly menedzsmenttel, megfelelő pénzügyi és televíziós háttérrel rendelkező ökölvívók jogot formálhatnak rövid időn belül arra, hogy a világbajnoki cím közelébe kerüljenek. Jelenleg nem tudom, hogy ebben a súlycsoportban egyáltalán valaki komolyan érdeklődne-e a cím iránt. Garay menedzsmentje minden héten küld egy levelet, de ő belőle már elég.
Viszont Roy Jones korábban azt nyilatkozta, hogy szeretne ismét világbajnok lenni. Jelenleg a WBO-nál bokszolhatna leghamarabb ismét világbajnoki döntőt. Van rá esély emiatt?
- Ezek csak fikciók, mert gondoljunk csak bele, hogy Kótai Misinek is volt hivatalos kihívója Shane Mosley személyében. Ezek csak fikciók, mint az is, hogy Roy Jones esetlegesen a WBO övére vágyna. Nem hinném, hogy Roy Jones bármi ilyesmiben gondolkodna, s abban se vagyok teljes mértékben biztos, hogy a karrierépítést még olyan szinten képzeli el, hogy világbajnoki címet szerezzen ismét. Körülötte még sok nyílt kérdés van. Zsolttal kapcsolatban is nyílt kérdés még, hogy mikor lép legközelebb szorítóba. Az is nagyon jó kérdés, hogy mennyit lesz majd hajlandó ezért fizetni a televízió, hiszen ennek tükrében jön majd el az ellenfél is. Ha a ZDF hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, akkor nagyobb pénzügyi keretből gazdálkodhat majd az Universum Zsolt mérkőzésével kapcsolatban, ráadásul így talán komolyabb ellenfelet is hozhatnak majd Zsoltnak.
Adódik a kérdés, hogy az Universum Box-Promotion meg tudna-e már szervezni Madárnak egy címegyesítő mérkőzést?
- Nagy kérdés, hogy mi értelme lenne ennek.
Mondjuk a WBA-bajnok Tiozzo ellen nagy mérkőzést lehetne vívni.
- Ott viszont nem a címegyesítés lenne a lényeg, hanem Tiozzo személye. Ez a mérkőzés azért lenne érdekes összecsapás, mert Németországban és nálunk is mindenki emlékszik még Tiozzora. Kicsit hasonló a szituáció, mint nálunk volt Chacón esetében, akinek neve fogalommá vált. Innentől kezdve komolyabb pénzt is hajlandó lenne fizetni a televízió, hiszen várhatóan nagy nézettséget produkálna címtől függetlenül. Ott nem az lenne a lényeg, hogy most hány cím forogna kockán. Ennek manapság már amúgy sincs jelentősége egy bizonyos szint felett. Nincs is már nagyon fontossági szerepe, hogy Zsolt most címet védjen vagy címet egyesítsen, hanem az lenne a lényeg, hogy egy olyan ökölvívóval találkozhasson, akit egész Németország ismer. Ezáltal Zsolt, az Universum és a német tévé is komolyabb pénzt tudna keresni.
Van-e rá esély, hogy az Universum össze tudja hozni a nagy derbit?
- Csak pénzkérdés minden mérkőzés létrejötte. Egyébként ennek a mérkőzésnek csak Németországban lenne létjogosultsága, mert Erdeit senki sem ismeri Franciaországban. Erdei nem hozna extra profitot Franciaországban a francia tévének, s Tiozzonak. Viszont Tiozzo nagyon komoly pénzt kérhetne, ha Németországban bokszolnának. Például annak idején tökéletes példa volt erre Virgil Hill, aki Henry Maske legyőzése után jött Dariuszhoz hatalmas nagy pénzért bokszolni, mert tudta, hogy most elkérheti érte az árát, hiszen ismeri őt egész Németország.
