Mikor kezdtél el öklözni és miért? 1979 januárjában ismerkedtem meg az ökölvívással. Dundi kissrác voltam, ezért csúfoltak a nálam erősebb fiúk. Gondoltam, ha megtanulok bokszolni, akkor leszoknak majd a csúfolódásról. Már az első nap beleszerettem a bokszkesztyű "illatába". Milyen amatőr eredményekkel büszkélkedhetsz? Gyerekkoromban Olimpiai Bajnok akartam lenni. Ez sajnos nem történt meg, pedig junior koromban még sok mindent elképzeltek rólam a szakemberek. Több korosztályban nyertem országos bajnokságot. Felnőttben is sokszor álltam a dobogó legfelső fokán, de Magyar Bajnokságon csak kétszer kerültem döntőbe, és csak egyszer sikerült nyernem. Miért lettél profi, és ki áll mögötted segítség gyanánt? Amatőr pályafutásom utolsó néhány évében már nem főállásban bokszoltam, mivel sokat kellett dolgoznom, anyagi helyzetem miatt. Ettől függetlenül, nem a pénz miatt álltam be a profik közé. Bokszolni akarok, és erre már csak a profik között van lehetőségem, mivel már 36 éves vagyok. 1996 óta vagyok profi. Az első néhány évben Győri Józseffel volt szerződésem. Utána egy évig Rácz Félix szervezett nekem mérkőzéseket. Ekkor sajnos eltört az állam. A két és fél év kényszerpihenő után már nagyon ki voltam éhezve a bokszra. Úgy volt ekkor, hogy továbbra is Félix szervez nekem meccseket. Március másodikán kellett volna ringbe lépnem, de az ellenfelem megsérült. Veres Laci, aki egyébként már régóta a barátom, március 7-én telefonált, hogy 9-én, a Kótai gálán, bokszolhatnék egy Ukrán sráccal, akinek a mérlege hét meccs hét győzelem. Elvállaltam a meccset, azóta a Laci is próbál nekem ellenfeleket keríteni. A márciusi Vitalij Natiosow elleni győztes meccset, hogyan élted meg? Gyugyóbá, akivel December óta edzek, azt mondta, csak akkor jön a sarokba, ha tényleg győzni megyek oda, és nem csak azért, hogy végig bírjam. Amikor Veres Laci szólt a meccs miatt, felhívtam Félixet, hogy mi legyen. Azt javasolta ne vállaljam, mert kevés esélyem van nyerni, és ő nekem néhány könnyebb ellenfelet tervezett először, utána esetleg jöhetnek a jobbak. Aznap már Magyarországon, a Vasasban edzett a Polish különítmény, így megnézhettem az ellenfelemet, hogy is néz ki. Elég ijesztő volt a látvány. Valóban az lett volna az ésszerű amit Félix javasolt, de mivel az edzőm azt mondta vállaljam, én meg nagyon akartam bokszolni, elvállaltam. Jó itthon bokszolni és nyerni, pláne egy veretlen versenyző ellen. Legjobban Gyugyó bácsi bízott bennem. Azt mondta, biztosan nyerni fogok. Nagyon örülök a győzelemnek. Tudom, hogy meglepetést okoztam. Nem sokan hitték, hogy nyerni fogok. Most már kevesebben mondják, hogy öreg vagyok, hagyjam abba. Inkább azt kérdezik, mikor lesz a következő meccsem. Mérkőzés után Félix odajött hozzám és gratulált. Azt mondta: "Rizikóztál és bejött!" Sajnálod hogy elmaradt a Sosnovszki elleni meccsed? Végre időben tudtam, hogy ki a következő ellenfelem, és volt másfél hónapom készülni ellene. Még videokazettát is szereztem róla, amit Gyugyóbával együtt nézegettünk. Ugyan, három héttel a mérkőzés előtt, volt egy kilenc napig tartó influenzám, és ekkor kétségessé vált részemről a meccs, de Gyugyóbával úgy döntöttünk, hogy nem lépek vissza. A mérlegelés előtt három nappal szóltak, hogy Sosnovszkinak fáj a keze, ezért lemondta a meccset. Volt aki azt mondta szerencsém volt, mert így megúsztam egy nagy verést. Én meg azt mondom, kíváncsi lettem volna, hogy mire vagyok képes Sosnovszki ellen. Tudom, hogy én lettem volna az esélytelenebb, de ez így volt Natiosow ellen is. Minek tudható be a negatív mérleged? Megfordítható még ez az "állás"? Ennek az okát kereshetném képzettségem hiányosságában is, de szerintem nem csak én vagyok a hibás. Amatőr múltam kevés volt ahhoz, hogy menedzselt versenyző legyek. Mivel mérkőzéseim több mint a felét külföldön, csak pozitív mérleggel rendelkező versenyzők ellen bokszoltam, ezért nagyon nehéz dolgom volt. Ellenfeleim összmérlege - akiktől kikaptam - 114 győzelem, 8 vereség. Egy kivétellel, mind nyertek valamilyen címet. Tehát csak jó képességű versenyzők vertek meg, és egyik sem végzett velem egy-két menet alatt! Volt olyan mérkőzés, amit itthon megnyertem volna, de kint nem felém lejtett a pálya. Az összes hazai meccsemet megnyertem. Úgy is mondhatnám, ha a külföldi mérkőzéseket nem vállaltam volna, akkor most veretlen lennék. Persze az ilyen képességű versenyzők, mint én, nem szoktak veretlenek lenni, tehát azt kell mondjam, reális a statisztikám. Ahhoz, hogy egálba hozzam a mérlegemet, a következő három mérkőzésemet meg kellene nyerni. Ehhez viszont nem kéne ilyen Sosnovszki féléket elvállalnom, de mit csináljak ha mindig arra gondolok, hogy biztosan meglepetést okozok.