Szántó Imrével beszégettünk. (2. rész)
Profibox: Öcsi bácsinak sok híres tanítványa volt, akik nagyon szép eredményeket értek el. Az edzőket hogyan "jutalmazzák" az eredményes munkáért, van-e valami kitüntetés, "öv" munkájuk elismeréséért?
Öcsi bácsi: Hát, nem egészen olyan, mint az Oscar-díj életmű díja! Nekünk is lehet elméleti és gyakorlati vizsgákat tenni, meg lehet szerezni a szakedzői ill. mesteredző i"jogosítványt", végül is ez már elismerés a szakmában. No és persze a többéves edzői munka, aminek óriási jelentősége van, én is már 69 óta edzősködöm. De újabban van egy ún. Adományozott cím, amit minden évben március 15-én 10 sportág edzője kap meg egy háromtagú kuratóriumtól. De ez sem öv, csak egy oklevél. De kaptam már kitüntetést Göncz Árpádtól is.
Profibox: És melyik kitüntetésre a legbüszkébb?
Öcsi bácsi: Az az igazság, valahogy nem vonzódom a tárgyakhoz: nagyon örülök ezeknek a díjaknak, de nem foglalkoztat, hogy egy nagycsomót összegyűjtsek belőlük. Egy éremnek örülök nagyon: Kokó nekem adta a 97-es világbajnoki aranyérmét. Igaz, sokáig az olimpiai érme is nálam volt, de az visszavette, a VB arany viszont mind a mai napig nálam van. Ezt a díjat nagyon szeretem.
Profibox: A médiának is köszönhetően felfutóban van az ökölvívás. Ön hogy érzi: mikor volt a legjobb a sport helyzete?
Öcsi bácsi: Igazság szerint nem tudok óriási különbséget említeni a különböző időszakok között, viszonylag stabil volt az ökölvívás helyzete. De tagadhatatlan, hogy 1998 és 2002. között óriási volt a sportág, és általában a sportélet támogatottsága. Pl. amíg 1992-ben 10.000 Ft-ot kapott egy sportoló, addig 10 évvel később ez az összeg a 15-szörösére emelkedett! De említhetem még, hogy új stadionok létesültek, létrejött a Wesselényi Alapítvány, ezek a körülmények mind nagyon jót tettek a sportéletnek. Csak bízhatunk benne, hogy ez így is marad.
Profibox: Ön évek óta edzi a fiúkat, újabban az edző-sportoló viszony (háromszöggé) nőtte ki magát: kiegészült a menedzserekkel.
Öcsi bácsi: Igen, bár őszintén szólva nem ismerem a menedzser szerepkörét. Viszont nagyon jó, hogy valaki levette az edző válláról azt a terhet, hogy a sportolót utaztatni kell, telefonálgatni kell a szállás miatt, szóval, ezeket a szervezési dolgokat nagyon jól látják el a menedzserek. No és persze ez egy teljesen más szerepkör, ha még ráadásul szakmai ismerete is van, akkor nagyon jól kijövünk egymással. Mindig úgy éreztem, hogy ha a pénz megjelenik a sportban, az elég sok visszásságot szül. Az egész sportéletre (meg a magánra is persze) nagyon jellemzőnek kell lennie a korrektségnek. Ha ez nincs, nem lehet együtt dolgozni. A lényeg az, hogy mindenki végezze a munkáját a lehető legjobban.
Profibox: Öcsi bácsi, nagyon köszönjük az interjút. Még egy kérdés, ami nagyon érdekel mindenkit: honnan van ez a reszelős hang?
Öcsi bácsi (még reszelősebben nevet) Mondhatnám azt is, hogy a sok kiabálástól van, mert elég nagy az edzőterem.. De nem hiszem, mindig ilyen volt. Egyszerűen csak ez jön ki a torkomon.
Profibox: Nagyon köszönjük az interjút!
Öcsi bácsi: Nagyon szívesen. Hajrá olaszok!
Profibox: P. V.