A meccset eredetileg szeptember 20-ára tervezték, de Joe Calzaghe kézsérülése miatt későbbre halasztották az összecsapást. Ennek ellenére egyik bokszoló sem volt túlzottan csalódott, sőt, Roy Jones gyorsan kijelentette, hogy ellenfele nagyon korrektül bánt vele, mivel a sérülése után azonnal tájékoztatták őt a fejleményekről, ezért nem kellett egy percig sem feleslegesen készülnie. És ez egy 40 éves sportoló szempontjából, aki évente legfeljebb egyszer tudja magát csúcsformába hozni, nem mindegy. A tiszteletet egyébként – egyelőre – mindkét bokszoló megadta a másiknak. „Roy Jones maga az élő legenda. Gyors és erős, boldog vagyok, hogy egy ekkora nagysággal vívhatok meg, mint ő” - így a walesi, aki áprilisban, Las Vegasban járt utoljára a kötelek között ökölvívói minőségében, s akkor - jóllehet az első menetben padlót fogott - pontozással legyőzte az amerikai "szuperveteránt", a 43 évesen is remek Bernard Hopkinst.

A 36 éves Calzaghe nem titkolja, visszavonul a küzdelem után, hiába akarja az idén legyőzött Bernard Hopkins, hogy adjon visszavágót neki. „A Roy Jones Jr elleni mérkőzésem határozottan az utolsó ringbe lépésem lesz. Ezt már jó ideje eldöntöttem” - nyilatkozta a 36 éves brit öklöző, aki amúgy pályafutása alatt eddig nem akadt legyőzőre, mind a 45 meccsét megnyerte, ráadásul 32-t kiütéssel. – „Nem bokszolók semennyi pénzért többet, túl régóta csinálom már. Számomra nagyszerű, hogy Hopkins legyőzte Pavlikot, mert az emberek végre leszállnak rólam Pavlikkal kapcsolatban… Én tiszta lelkiismerettel tudok visszavonulni, hisz megvertem mindenkit, aki számít. Fizikailag rendben vagyok, ugyanúgy érzem magam, mint négy vagy öt esztendeje, mentálisan azonban mind nehezebben hangolódok rá a bokszra. Ezért is gondolom úgy, hogy november 8-án egy nagy bajnok elleni összecsapással búcsúzom a szorítótól.”

Az egyik oldalon a szép búcsú, a másik oldalon a nagy visszatérés a legfőbb motiváció. Roy Jones Jr (52-4-0) a ’90-es évek, illetve az új évezted első néhány esztendejének elsőszámú bokszoló ikonja volt. Gyakorlatilag nem létezett lehetetlen a számára, vagyis középsúlyból indulva még nehézsúlyban is világbajnoki címet tudott szerezni – könnyedén! Roy Jones ugyanis simán verte azt a John Ruizt, aki ellen a sokak által nagyra tartott Nicolay Valuev csak szenvedett. A pensacolai zseni kétsebessége kozmikus volt, reflexe hihetetlennek tűnt, lábmunkája fenomenálisnak. De az öregedés pár éve őt is elérte, és bár még mindig a leggyorsabb bokszolók egyike, lábon már nem úgy mozog, mint korábban, ezért a tökéletes védekezése is összeomlott… így viszont a támadásaiban sem sikerült azt nyújtania, mint korábban. (De ha novemberben legyőzi Calzaghe-t, visszatér a súlycsoportoktól független P4P ranglista élére!)

Az összecsapás esélyeit latolgatva Roy Jones átalakult támadás-védekezés összhangját, kisebb munkabírását kell figyelembe venni. Calzaghe ugyanis a súlycsoport legtöbbet ütő bunyósa, aki bokszolni is nagyon tud. A régi Jones mindenkit meg tudott oldani, még a kötelekhez szorulva is, de a mostani Jones túlságosan defenzívnek, esendőnek tűnik az ilyen ellenféllel szemben. Persze elképzelhető, hogy Jones figyelemre méltó ütőrejével, vagyis egy gyors támadással meg tudja majd oldani a feladatot, főleg, mivel Calzaghe üthető, és az álla sincs gránitból, de sok pénzt ne tegyünk az amerikaira. Azonban bármi lesz, mindkét ökölvívó már helyet váltott a „Hírnév Csarnokába”, a legendás nagyságok közé. A többit a Sport1 ELŐ közvetítésében meglátjuk!