Már hosszú évek óta téma, hogy melyik mexikói klasszisnak sikerül először a 4. súlycsoport meghódítása, de mostanáig rendre elbukták ezt a kihívást. Májusban ugyan Jorge Arce ünnepelt, ám tudni kell, hogy ő az egyik súlyában nem volt teljes értékű bajnok, csak az interim övet szerezte meg.

Erik Morales (52 győzelem – 7 vereség) viszont óriási lehetőséget kapott, ugyanis a WBC érthetetlen módon megfosztotta a kisváltósúlyú vb-övtől az amerikai Tim Bradley-t, és így a betöltetlen övért meccselhetett vasárnap hajnalban. S ami még növelte Erik esélyeit, az, hogy többszöri ellenfélcsere után az ismeretlen, kipróbálatlan, fiatal, ám veretlen Pablo Cesar Cano lett a riválisa. 

Morales szokásához híven lassan kezdte a mérkőzést, az első két szoros menetet bármelyik bokszolónak oda lehetett volna adni, majd a harmadikban már érezhető különbséggel a veterán klasszis tűnt jobbnak. A 4. menetben a fiatal mexikói meg is rendült Morales egyik jobbosától, de a következő körben Cano visszatámadt, s a legenda védekezésre kényszerült, egészen a harmadik perc hajrájáig. Akkor viszont „megbüntette” Canót.

Úgy látszott, hogy Cano a 7. menetig ellőtte az összes puskaporát, ám egy jobbossal sikerült Morales szemöldökét felszakítania, amitől a 35 éves klasszis némileg zavarba jött, el is vesztette a felvonást. A folytatásban Morales sokkal keményebb stílusra váltott, és a 9. menetre a bedagadt szemű, szintén vérző Cano állapota rosszabbodott. A 10. menetben Morales nagyon megverte ellenfelét, akinek a bal szemhéja „teljesen leszakadt”, az orvos meg is vizsgálta, ám végül csak a szünetben szüntették be a találkozót (TKO).

Ezzel a sikerrel Erik Morales kispehelysúly, pehelysúly és kiskönnyűsúly után kisváltósúlyú világelső lett, azaz meghódította negyedik súlycsoportját, ami még mexikói bunyósnak még soha nem sikerült előtte.