Halász Gábor UBO interkonti övet szerzett
1200-1300 néző váltott jegyet az Unio Box-Team szombati küzdősport gálájára, melynek hivatásos ökölvívó programját a Profibox Promotion (Petrányi Zoltán vállalkozása) szervezte.
A szekszárdi sportcsarnok gyakorlatilag megtelt, volt aki csak negyed órával a felvezető program megkezdése után tudta elfoglalni a helyét, olyan sor állt a jegypénztár előtt. A közönség ráadásul helyenként igen hangosan buzdította az ökölvívókat, főleg amikor valamelyik Tolna megyei kedvenc lépett szorítókötelek közé.
Az első „helyi” bokszoló, Orsós Attila nem járt sikerrel, hiszen az egyre markánsabbá váló fiatal nyíregyházi reménység, Nagy Lajos Márk (5 győzelem – 0 vereség) remekül bokszolt. Orsós nagyon akart, de Nagy hamar tudomására hozta, hogy nem akarja lerontani makulátlan rekordját: egy testütéssel alig egy perc után leküldte ellenfelét, majd nem sokkal később újra. Ezt követően úgy tűnt, hogy Orsós összekapta magát, ugyanis a köteleknél egy rövid adok-kapokban szép találatokat jegyzet, de Nagy sem maradt adós, az egyik találata át is szaladt ellenfelén. Nagy támadásban maradt, és fél perccel a nyitó menet vége előtt egy újabb testütéssel befejezte a találkozót. A nagyközépsúlyban megrendezett összecsapás technikai KO-val fejeződött be.
Miután a 20 éves nyíregyházi középsúlyú reménység az 5. mérkőzését is megnyerte, a monokli.com afelől érdeklődött az edző-édesapánál, Nagy Lajosnál, hogy milyen irányt vehet Márk karrierje. Megtudtuk, hogy a fiatal ökölvívó valószínűleg az utolsó 4 menetre tervezett mérkőzését vívta Szekszárdon, legközelebb már emelik a menetszámot, s a terv az, hogy az év végén – ha lesz megfelelő ellenfél – már egy Magyar-bajnoki címmérkőzésre is „készen legyen”. Természetesen ez csak egy lehetőség, ám az biztos, hogy a nyíregyházi bokszoló kap majd elég időt, bizalmat, és szakmai támogatást ahhoz, hogy a képességeiből kihozza a maximumot.
Nagyközépsúlyban rendezték a Hafner Ferenc – Hajdú Richárd küzdelmet, amely két, eddig veretlen ökölvívó csatája volt. Hafner az első percben megpróbálta eldönteni az összecsapást, de Hajdú átvészelt „nem egy” kemény pofont, és a nyitó menet második felében már igyekezett „partiban lenni” riválisával, noha végig ellenfele irányított. A szünet után csak Hafner volt a ringben, aki tokától-bokáig, saroktól-sarokig ütötte ellenfelét, aki kétszer is védekezésképtelennek látszott, s a második, elég egyértelmű szituáció közben Pete László teljes joggal szakította meg a mérkőzést (TKO). Hafner is az 5. profi meccsét nyerte, melyből 4 alkalommal nem kellett végigbokszolnia a kiírt menetszámot.
Orsós Attila mellett bátyja, Orsós István is kötelek közé lépett, méghozzá a Szekszárdon debütáló Palkó Attila ellen. A gála legmozgalmasabb meccs volt a cirkálósúlyban rendezett találkozó, még akkor is, ha végül a pontozólapokon szereplő számokat is össze kellett adni. Hatalmas Palkó rohamokkal indult a mérkőzés, ő irányított, Orsós kénytelen volt kontrákra berendezkedni. A második menet szorosabb volt, de az igen jó mozgású Palkó főlényben bokszolt. A harmadik kör hajrájára, köszönhetően a heves iramnak, mindkét bunyós oxigénadósággal küzdött, de ennek ellenére is igen tiszta maradt a csata. Orsós ekkor már nagyon vérzett, de tartotta magát, sőt, egy kiadós adok-kapokból is „egállal” jött ki. A negyedik menetben a bunyósok újraforgatták a Rocky Balboa című film küzdelmének záró akkordját, amikor lecövekeltek a ring közepén, és kinyitották a „pofonládát”. Védekezés Orsós részéről már nem volt, Palkó viszont legalább igyekezett elhajlásokkal elkerülni ellenfele ütéseit. A meccset megosztott pontozással, véleményünk szerint nem érdemtelenül, a miskolci Palkó Attila (1 győzelem – 0 vereség) nyerte, ám Orsós István is hatalmas elismerést érdemel, hiszen igazi közönségmeccset prezentált ellenfelével.
Bemutatkozott a profik között a kubai Torres Marin Ericles, aki Balogh Gábort verte magabiztosan, négy menetben. A 35 éves karibi bunyós Magyarországon él, amatőr múltja elhanyagolható. Torres sima győzelemmel mutatkozott be, Baloghnak, akire az első menetben számolt is a ringbíró, végig védekeznie kellett.
A gála főmérkőzésén az UBO nevű szervezet interkontinentális öve került terítékre cirkálósúlyban. A piros sarokban a helyiek kedvence, Halász Gábor (28 győzelem – 15 vereség), a kékben a koszovói Xhavit Visoka (6 győzelem – 3 vereség) állt. Visoka egyébként beugróként vállalta a szekszárdi kalandot, mivel az eredetileg tervezett ellenfél váratlanul lemondta a találkozót. A balkáni bunyós úgy fogalmazott, szereti annyira az ökölvívást, hogy egy címmérkőzésre akkor se mondjon nemet, ha nem tud az ellenfélből rendesen felkészülni.
„Edzésben voltam, és nem akartam senkit sem cserbenhagyni. Főleg nem Petrányi Zoltánt és Paszterkó Laci barátomat, akik felkértek erre a mérkőzésre” – mondta megérkezésekor Visoka. Az eredetileg félnehézsúlyban versenyző sportoló szekszárdi ringbe lépéséhez persze az is kellett, hogy a pristinai Magyar Nagykövetség a szokásos két hét helyett nem egészen 24 óra (!) alatt vízumot adott az ökölvívónak.
Halásznak nagyon meg kellett küzdenie a Visokával, aki az első körben több, nagy erejű találattal jelezte, az övért érkezett Magyarországra. A következő menetben már szorosabb volt a csata, de sok volt a fogás, összegabalyodás, tisztátalan megmozdulás, amiből mindkét bokszoló kivette a részét. Halász a harmadik menettől kiismerte ellenfelét, ugyanis minden megmozdulására megfelelően és hatásosan reagált. A koszovói érezte, hogy „elmegy a hajó”, amit egyre több szabálytalansággal igyekezett „kompenzálni”. A negyedik menetben Visoka többször kiköpte a foggumiját, hogy időt nyerjen, ezért Flórián Béla megintette, de ezt akár a mélyütések miatt is megtehette volna. Halász az 5. menet elején nagyon megsorozta ellenfelét, akinek a ringsarka ekkor már feladta a kilátástalan harcot (TKO).
Halász Gábor profi pályafutása első nemzetközi címét gyűjtötte be; az övet Győryné Tóth Zsuzsanna és Petrányi Zoltán csatolta a szekszárdi sportoló derekára.
A szekszárdi sportcsarnok gyakorlatilag megtelt, volt aki csak negyed órával a felvezető program megkezdése után tudta elfoglalni a helyét, olyan sor állt a jegypénztár előtt. A közönség ráadásul helyenként igen hangosan buzdította az ökölvívókat, főleg amikor valamelyik Tolna megyei kedvenc lépett szorítókötelek közé.
Az első „helyi” bokszoló, Orsós Attila nem járt sikerrel, hiszen az egyre markánsabbá váló fiatal nyíregyházi reménység, Nagy Lajos Márk (5 győzelem – 0 vereség) remekül bokszolt. Orsós nagyon akart, de Nagy hamar tudomására hozta, hogy nem akarja lerontani makulátlan rekordját: egy testütéssel alig egy perc után leküldte ellenfelét, majd nem sokkal később újra. Ezt követően úgy tűnt, hogy Orsós összekapta magát, ugyanis a köteleknél egy rövid adok-kapokban szép találatokat jegyzet, de Nagy sem maradt adós, az egyik találata át is szaladt ellenfelén. Nagy támadásban maradt, és fél perccel a nyitó menet vége előtt egy újabb testütéssel befejezte a találkozót. A nagyközépsúlyban megrendezett összecsapás technikai KO-val fejeződött be.
Miután a 20 éves nyíregyházi középsúlyú reménység az 5. mérkőzését is megnyerte, a monokli.com afelől érdeklődött az edző-édesapánál, Nagy Lajosnál, hogy milyen irányt vehet Márk karrierje. Megtudtuk, hogy a fiatal ökölvívó valószínűleg az utolsó 4 menetre tervezett mérkőzését vívta Szekszárdon, legközelebb már emelik a menetszámot, s a terv az, hogy az év végén – ha lesz megfelelő ellenfél – már egy Magyar-bajnoki címmérkőzésre is „készen legyen”. Természetesen ez csak egy lehetőség, ám az biztos, hogy a nyíregyházi bokszoló kap majd elég időt, bizalmat, és szakmai támogatást ahhoz, hogy a képességeiből kihozza a maximumot.
Nagyközépsúlyban rendezték a Hafner Ferenc – Hajdú Richárd küzdelmet, amely két, eddig veretlen ökölvívó csatája volt. Hafner az első percben megpróbálta eldönteni az összecsapást, de Hajdú átvészelt „nem egy” kemény pofont, és a nyitó menet második felében már igyekezett „partiban lenni” riválisával, noha végig ellenfele irányított. A szünet után csak Hafner volt a ringben, aki tokától-bokáig, saroktól-sarokig ütötte ellenfelét, aki kétszer is védekezésképtelennek látszott, s a második, elég egyértelmű szituáció közben Pete László teljes joggal szakította meg a mérkőzést (TKO). Hafner is az 5. profi meccsét nyerte, melyből 4 alkalommal nem kellett végigbokszolnia a kiírt menetszámot.
Orsós Attila mellett bátyja, Orsós István is kötelek közé lépett, méghozzá a Szekszárdon debütáló Palkó Attila ellen. A gála legmozgalmasabb meccs volt a cirkálósúlyban rendezett találkozó, még akkor is, ha végül a pontozólapokon szereplő számokat is össze kellett adni. Hatalmas Palkó rohamokkal indult a mérkőzés, ő irányított, Orsós kénytelen volt kontrákra berendezkedni. A második menet szorosabb volt, de az igen jó mozgású Palkó főlényben bokszolt. A harmadik kör hajrájára, köszönhetően a heves iramnak, mindkét bunyós oxigénadósággal küzdött, de ennek ellenére is igen tiszta maradt a csata. Orsós ekkor már nagyon vérzett, de tartotta magát, sőt, egy kiadós adok-kapokból is „egállal” jött ki. A negyedik menetben a bunyósok újraforgatták a Rocky Balboa című film küzdelmének záró akkordját, amikor lecövekeltek a ring közepén, és kinyitották a „pofonládát”. Védekezés Orsós részéről már nem volt, Palkó viszont legalább igyekezett elhajlásokkal elkerülni ellenfele ütéseit. A meccset megosztott pontozással, véleményünk szerint nem érdemtelenül, a miskolci Palkó Attila (1 győzelem – 0 vereség) nyerte, ám Orsós István is hatalmas elismerést érdemel, hiszen igazi közönségmeccset prezentált ellenfelével.
Bemutatkozott a profik között a kubai Torres Marin Ericles, aki Balogh Gábort verte magabiztosan, négy menetben. A 35 éves karibi bunyós Magyarországon él, amatőr múltja elhanyagolható. Torres sima győzelemmel mutatkozott be, Baloghnak, akire az első menetben számolt is a ringbíró, végig védekeznie kellett.
A gála főmérkőzésén az UBO nevű szervezet interkontinentális öve került terítékre cirkálósúlyban. A piros sarokban a helyiek kedvence, Halász Gábor (28 győzelem – 15 vereség), a kékben a koszovói Xhavit Visoka (6 győzelem – 3 vereség) állt. Visoka egyébként beugróként vállalta a szekszárdi kalandot, mivel az eredetileg tervezett ellenfél váratlanul lemondta a találkozót. A balkáni bunyós úgy fogalmazott, szereti annyira az ökölvívást, hogy egy címmérkőzésre akkor se mondjon nemet, ha nem tud az ellenfélből rendesen felkészülni.
„Edzésben voltam, és nem akartam senkit sem cserbenhagyni. Főleg nem Petrányi Zoltánt és Paszterkó Laci barátomat, akik felkértek erre a mérkőzésre” – mondta megérkezésekor Visoka. Az eredetileg félnehézsúlyban versenyző sportoló szekszárdi ringbe lépéséhez persze az is kellett, hogy a pristinai Magyar Nagykövetség a szokásos két hét helyett nem egészen 24 óra (!) alatt vízumot adott az ökölvívónak.
Halásznak nagyon meg kellett küzdenie a Visokával, aki az első körben több, nagy erejű találattal jelezte, az övért érkezett Magyarországra. A következő menetben már szorosabb volt a csata, de sok volt a fogás, összegabalyodás, tisztátalan megmozdulás, amiből mindkét bokszoló kivette a részét. Halász a harmadik menettől kiismerte ellenfelét, ugyanis minden megmozdulására megfelelően és hatásosan reagált. A koszovói érezte, hogy „elmegy a hajó”, amit egyre több szabálytalansággal igyekezett „kompenzálni”. A negyedik menetben Visoka többször kiköpte a foggumiját, hogy időt nyerjen, ezért Flórián Béla megintette, de ezt akár a mélyütések miatt is megtehette volna. Halász az 5. menet elején nagyon megsorozta ellenfelét, akinek a ringsarka ekkor már feladta a kilátástalan harcot (TKO).
Halász Gábor profi pályafutása első nemzetközi címét gyűjtötte be; az övet Győryné Tóth Zsuzsanna és Petrányi Zoltán csatolta a szekszárdi sportoló derekára.
